Sikeresen Föld körüli pályára állt a történelmi holdmisszió asztronautáinak hajója

| Szerző: hirado.hu
Már Föld körüli pályán kering az Artemis II űrmisszió legénysége, és teszteket végeznek az űrhajón. Egy grafikán megmutatjuk, hogy mi a misszió terve, mi várható a következő időszakban.

Föld körüli pályára állt az Artemis misszió űrhajósait szállító Orion űregység – számolt be a BBC. Közlésük szerint a felszálláskor a NASA központjában hatalmas ujjongást lehetett hallani, és később látható volt, ahogy a segédrakéták leválnak a rakétáról.

Az űrhajósok ezt követően lépték át 100 kilométeres magasságban a világűr határát, az úgynevezett Kármán-vonalat – amelyet Kármán Tódor magyar gépészmérnökről, fizikusról neveztek el –, és álltak Föld körüli pályára.

A legénységet lenyűgöző kilátás várta – mondta az egyik űrhajós. De nem minden ment zökkenőmentesen, ugyanis rövid időre kommunikációs probléma lépett fel, valamint többek között probléma adódott a WC-vel is – ezt azóta elvileg sikeresen kijavították.

Emlékeztettek arra is, hogy a kilövés előtt is felmerült néhány műszaki probléma, emiatt az indítás előtti órák meglehetősen feszültek voltak. Problémák adódtak mind a repülésmegszakító rendszerrel – amelynek feladata a rakéta megsemmisítése, ha az letér a pályáról –, mind a kilövésmegszakító rendszer akkumulátorával, amely vészhelyzet esetén a legénységi kapszula biztonságáért felel.

Eszerint a terv szerint folytathatják a missziót

Miután mostanra az Orion levált a hordozórakétáról,

a következő lépés az lesz, hogy az űrhajósoknak el kell dönteniük, hogy tudják-e folytatni a küldetést.

Mivel most még a Föld közelében vannak, ezért viszonylag egyszerű visszatérni, ha bármilyen megoldhatatlan probléma adódna, így jelenleg felmérik a helyzetet.  Ha mindent rendben találnak, akkor az Orion beindítja a főhajtóművét, hogy kiszabaduljon a Föld gravitációjából, és elinduljon a Hold felé.

A misszió várható menetét és útvonalát az Európai Űrügynökség egyik grafikája az alábbiakban foglalta össze:

Forrás: BBC/Európai Űrügynökség

De egy korábbi, 2023-as grafikán is szemléltették már a várható tervet kicsit más formában, részletesebben:

Forrás: Wikimedia Commons/Európai Űrügynökség

A négyfős legénység 685 000 mérföldet tesz meg várhatóan, és a kilövés utáni 10. napon tér vissza a Földre – foglalta össze az ABC News. A kilövés után körülbelül egy napot még a Föld körüli magas pályáján töltik, ahol a rendszereket tesztelik, és kézi vezérléssel irányítják az űrhajót, hogy teszteljék a megfelelő működést.

Ezt követően a Holdhoz vezető út körülbelül három napig tart, amely idő alatt egyébként a legénység már „civil” ruhában lesz a hajó fedélzetén (az űrruhát csak akkor veszik vissza, amikor visszatérnek a Föld légkörébe, és az óceánból kimentik őket).

Ezen a szakaszon az Orion szolgáltató moduljának hajtóműve fogja elvégezni a Hold körüli pályára állító manővert. Ezáltal fog a hajó egy nyolcas alakú repülési pályát leírni a Hold körül az utazás ötödik és hatodik napján. A hajó az ötödik napon lég be Hold gravitációs övezetébe – ami azt jelenti, hogy akkor már a Hold lesz a fő gravitációs vonzóerő, amely rájuk hat.

A NASA szerint az űrhajósok a 6. napon kerülnek a legközelebb a Holdhoz – és aznap érik el az emberes űrmisszióknál valaha mért legnagyobb távolságot a Földtől is.

Ezt követően az Orion több manővert is végrehajt majd azért, hogy a legénységet a Hold körüli szabad visszatérési pályára állítsa. A küldetés végső szakaszában pedig a Föld gravitációja fogja visszahúzni az űrhajót, amely így is rendkívül nagy sebességgel (körülbelül 40 ezer kilométer per órával) hatol be a Föld légkörébe, és ezáltal nagyjából 2700-2800 Celsius-fokos hőmérsékletre hevül, ami  komoly próbatétel elé állítja majd az űrhajó hőpajzsát.

A NASA tájékoztatása szerint az Orion a légkörbe való visszatér után egy sor ejtőernyőt fog kinyitni, amelyek segítségével lelassulhat, mielőtt a Csendes-óceánba csobbanna, és az amerikai haditengerészet egységei felfújható csónakok és helikopterek segítségével kimenti a kapszulát.

Kiemelt kép forrása: Wikimedia Commons/Európai Űrügynökség

Ajánljuk még