A szakértők szerint
négy százalék körüli az esélye annak, hogy a 2024 YR4 jelű aszteroida becsapódik a Holdba, tehát alacsony, de közel sem elhanyagolható a valószínűsége.
A becsapódás utáni keletkező törmelék egy része aztán a Földbe is becsapódhatna, és az összes műhold használhatatlanná válna, illetve újabb műholdakat sem lehetne fellőni jó ideig – írta az Index a Science Alert cikke alapján.
A súlyos következmények ellenére a tudomány számára ez lenne az évszázad lehetősége ahhoz, hogy tanulmányozzák a Hold geológiai, szeizmológiai és kémiai összetételét.
Az aszteroida becsapódásának következményeit Jifan He, a Csinghua Egyetem kutatója vizsgálta meg egy tanulmányban, ő írt a négyszázalékos valószínűségbecslésről is. Előrejelzése szerint a becsapódás akkora energiát szabadítana fel, mintha egy közepes méretű termonukleáris fegyverrel támadnánk az égitestre, és hatmilliószor nagyobb lenne a következménye az ütközésnek, mint amit egy kisebb méretű meteor okozott a Holdon 2013-ban. A fizikusoknak viszont az esemény hasznos lehetne, mert szimulálni tudnák a becsapódás modelljét, a valós idejű megfigyelés pedig olyan adatokat szolgáltatna, amelyeket korábban még sosem gyűjtöttek, és más úton lehetetlen őket megszerezni.
Kapcsolódó tartalom
Ez utóbbinak az a magyarázata, hogy a becsapódás következtében a kőzetek elporladnának, és plazmát hoznak létre, amely tisztán látható lesz a csendes-óceáni régióban. Továbbá lehetővé tenné az infravörös tartományban működő eszközök – mint a James Webb űrteleszkóp számára – hogy adatokat gyűjtsenek a becsapódás utáni lehűlési folyamatról, valamint arról, hogy miként keletkeznek a kráterek a Holdon.
Az aszteroida valószínűleg egy 1 kilométer széles és 150–260 méter mély krátert képezne, a közepén egy százméteres olvadt kőzetmedencével – ezt lehetne összehasonlítani a többi kráterrel a Holdon, és következtetni arra, hogy miként alakulhattak ki.
A becsapódás emellett ötös erejű „földrengést” okozna a Holdon, ami a legerősebb lenne az égitest történetében, és ezáltal a tudósok megvizsgálhatnák, milyen a Hold összetétele.
Az előrejelzés szerint becsapódás által létrehozott törmelékből akár 400 kilogramm is elérhetné a Földet, amelyeket a kutatók megfigyelhetnének. A meteorzápor csúcspontja 2032 karácsonyára esne, és a szimulációk szerint akár húszmillió meteor is a Föld atmoszférájába juthatna, amelyek többsége szabad szemmel is látható lenne. A karácsonyi időszakban akár 100-400 darab is a Földre hullhatna, ez többnyire Dél-Amerikát, Afrika északi részét és az Arab-félszigetet érintené, beleértve például Dubajt is (bár a legtöbb helyszín kevésbé lakott régió lenne). Ezen kívül kiválhatná az úgynevezett Kessler-szindrómát, vagyis a törmelék miatt a műholdak használhatatlanná válnának egy jó időre.
A kockázat miatt
egyes űrügynökségek már most fontolgatnak egy olyan missziót, amely kimozdítaná a 2024 YR4 jelű aszteroidát a pályájáról.
Egyelőre sem a küldetés, sem a becsapódás nem biztos, és a következő években a tudósok még felülértékelhetik az adatokat. Mindenesetre (a DART-misszió részeként) korábban már volt példa arra, hogy sikeresen tesztelték egy aszteroida eltérítését az űrben – és a NASA-nak már most is van terve arra, hogy mit kezdjenek a 2032-ben érkező aszteroidával.
Kapcsolódó tartalom
Kiemelt kép: a NASA/JPL-Caltech által közreadott illusztráció a Földről és a 2012 DA 14 katalógusjelű aszteroidáról 2013. február 8-án (Fotó: MTI/EPA/NASA/JLP-Caltech)