Kevés ország büszkélkedhet azzal, hogy tudósai és találmányai globális hatást gyakoroltak a számítástechnikára. A Neumann János Számítógéptudományi Társaság kezdeményezésére 2022 óta január 21-én ünnepeljük a magyar informatika napját, emlékezve az első magyar Neumann-elvű, elektronikus számítógép 1959-es bemutatására.

Az M–3 volt az első magyar elektronikus számítógép, amely három nagy méretű szekrényből állt. Az egyik a vezérlésért és a számolásért felelt, a másik az adatok tárolását és a csatlakozó eszközök irányítását végezte, a harmadik pedig a működéshez szükséges áramellátást biztosította. Már a mérete is jól mutatja, milyen összetett számítógép volt a maga idejében (Fotó: Neumann János Számítógép-tudományi Társaság)

Az M–3 elnevezésű számítógépet 1956 és 1958 között építette meg a Magyar Tudományos Akadémia Kibernetikai Kutatócsoportja Varga Sándor vezetésével. Bár a tervek részben szovjet mintákon alapultak, a számítógépet magyar mérnökök készítették hazai alkatrészekből. A memória szerepét betöltő mágnesdob szintén egyedi magyar fejlesztés volt, a gépet működtető elektroncsöveket pedig a Tungsram szállította.

A korai elektronikus számítógép, a digitális forradalom kezdetének egyik szimbolikus állomása volt. A Neumann-elvű rendszerek olyan technológiai alapokat teremtettek, amelyek alapjaiban járultak hozzá az információ tárolásához, feldolgozásához és továbbításához. A 20. század közepétől induló folyamat elhozta a számítógépek, a hálózatok és az internet korszakát, amelyek a kommunikációt, a munkavégzést és a társadalmi életet is átalakították.

Világsikerű technológiák magyar alapokon

A magyar tudósok kivételes teljesítménye már a 20. század közepén nemzetközi figyelmet kapott. Az Egyesült Államokban félig tréfásan, félig csodálattal marslakóknak nevezték azokat a magyar származású kutatókat – köztük Neumann Jánost, Szilárd Leót, Wigner Jenőt vagy Teller Edét –, akik meghatározó szerepet játszottak a modern fizika, a számítástechnika és az űrkutatás fejlődésében. A legenda szerint olyan különleges gondolkodásmóddal és tudással rendelkeztek, mintha nem is a Földről érkeztek volna, csupán magyar nyelvvel álcázták magukat.

Az említett „marslakók” közül a napjainkban ismert modern számítógépek működésére kétségtelenül Neumann János gyakorolta a legnagyobb hatást.

A magyar születésű matematikus által lefektetett elvek – az úgynevezett Neumann-architektúra – máig meghatározzák a számítógépek felépítését. Elképzelése, miszerint az adatok és a programok ugyanabban a memóriában helyezkednek el, forradalmasította a számítástechnikát, és lehetővé tette a rugalmas, szoftvervezérelt működést.

Neumann János hitt abban, hogy a tudás akkor ér igazán valamit, ha szabadon terjed, és mások is továbbépíthetik. A számítógép működéséhez köthető alapelveit nem volt hajlandó szabadalmaztatni,  így azok nem egyetlen cég tulajdonává váltak, hanem az egész világ technológiai fejlődését szolgálták.

Julian Bigelow, Herman Goldstine, J. Robert Oppenheimer és Neumann János a Princetoni Egyetemen (Forrás: Wikipédia)

A különleges tudósok listájában Erdős Pál is helyet kapott, akinek a kombinatorika, a gráfelmélet és a valószínűségszámítás területén végzett munkája máig alapvető szerepet játszik az algoritmusok tervezésében, a hálózatkutatásban és az elméleti számítástechnikában.

Kalmár László szintén a magyar informatika úttörői közé tartozik. A matematikus jelentős szerepet játszott az algoritmuselmélet és a programozás elméleti alapjainak meghonosításában, valamint az informatika egyetemi oktatásának elindításában, különösen Szegeden.

Bár nem minden magyar újító dolgozott közvetlenül számítógépeken, munkájuk megteremtette az elméleti és gyakorlati alapokat, amelyekre később a digitális világ fejlődése épült.

Gábor Dénes a holográfia 1947-es feltalálásával olyan optikai és képfeldolgozási alapokat hozott létre, amelyek később a digitális adattárolás és képalkotás fejlődését inspirálták.

A Nobel-díjas fizikus találmánya az egyik legelterjedtebb és legfontosabb technológiává vált a biztonsági azonosítás területén. A holográfiát többek között a bankkártyák, pénzjegyek és a személyi okmányok azonosításánál is alkalmazzák.

Résztvevők nézik a fizikai Nobel-díjas Gábor Dénes hologramszobrát, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Informatikai épületében rendezett avatáson. Gábor Dénes a holográfiai módszer felfedezéséért és fejlesztéséhez való hozzájárulásért kapott fizikai Nobel-díjat 1971-ben (Fotó: MTI/Soós Lajos)

A számítógépes programozás és a hardverfejlesztés területén szintén maradandót alkottak a magyar szakemberek. Kezdetben a számítógépeket még kilyukasztott papírlapokon, számsorokban kellett „utasítani”, ami rendkívül nehéz és időigényes folyamat volt. Ezt forradalmasította Kemény János és Thomas Eugene Kurtz, amikor 1964-ben megalkották a BASIC programozási nyelvet.

Az egyszerű angol kulcsszavakra épülő nyelv lehetővé tette, hogy széles tömegek is könnyen írjanak számítógépes kódot, így a programozás mindenki számára elérhetővé vált.

Amikor az 1970-es és 80-as években megjelentek az első otthoni számítógépek szinte mindegyikbe gyárilag építették bele a BASIC-et.

A világ egyik legismertebb szöveg és táblázatkezelőjének létrehozása szintén egy magyar származású szoftverfejlesztőhöz köthető. Simonyi Károly (Charles Simonyi) az 1980-as évek elején a Microsoftnál töltött évei alatt az alkalmazásokért felelős csoport vezetőjeként kulcsszerepet játszott a Word és az Excel első változatainak kifejlesztésében.

Charles Simonyi, magyar származású amerikai szoftverfejlesztő mérnök, kétszeres űrturista a Puskás Tivadar Távközlési Technikumban 2009. április 16-án (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

A szoftverek terjedését a hardveroldalon is komoly magyar hozzájárulások kísérték. Jánosi Marcell gépészmérnök 1974-ben megalkotta a mikroflopit, az úgynevezett kazettás flopit, míg Gróf András István – amerikai nevén Andrew Grove Magyarországról indulva az egyik vezető alakja lett a mikroprocesszorok világának.

Gróf András a világhírű Intel technológiai vállalat társalapítójaként hozzájárult ahhoz, hogy a mikrochipek a személyi számítógépek központi elemei legyenek.

A Jánosi Marcell által kifejlesztett első, 1974-es szabadalmú mikroflopi és meghajtója a budapesti Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Tanulmánytárának kiállításán 2013. április 17-én (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

A hazai szakemberek napjainkban is olyan megoldásokat keresnek, amelyek hosszú távon alakítják a technológia fejlődését. A magyar alapítású technológiai cégek – a Prezi, a LogMeIn, az Ustream és a Tresorit – a digitális kommunikáció, az együttműködés és az adatbiztonság területén nemzetközi szinten is sikeressé váltak.

A magyar kutatók ezzel párhuzamosan aktívan dolgoznak a mesterséges intelligencia, az adatelemzés és a kiberbiztonság fejlesztésén, így ma is közvetlenül alakítják a digitális világ jövőjét. A magyar informatika napja egyszerre emlékezés és inspiráció arról, hogy a tudás, a kreatív gondolkodás és a kitartó munka képes világméretű változásokat elindítani.

Kiemelt kép forrása: Wikipédia