„Egy súlyos fertőzéstől a vakbélgyulladásig, egy traumás sérüléstől akár egy félrenyelés miatti légzésleállásig rengeteg minden előfordulhat az űrállomáson” – árulta el a hirado.hu kérdésére Nagy Klaudia Vivien.
Az űrorvos szerint az asztronauták alapvetően egészséges, fitt és sportos személyek, akik az űrhajós-kiválasztás alatt minden szervrendszerre kiterjedő vizsgálaton esnek át. Ennek ellenére az űrben is kialakulhatnak olyan akut állapotok, amelyek a földi életben bárkit érinthetnek, valamint az űrkörnyezet tovább növelheti a kockázatot.
A szakértő kiemelte, hogy a Nemzetközi Űrállomáson rendelkezésre álló diagnosztikai és terápiás eszközökkel sok kisebb problémát helyben képesek kezelni az űrhajósok, de az esetek egy részében a földi beavatkozás elengedhetetlen.
„Az Európai Űrügynökségnek vagyok a hivatásos űrorvosa, úgyhogy ilyen szempontból láttam már néhány akut esetet, de olyan súlyosságú eset, ami miatt vissza kellett volna hozni az űrhajóst, eddig még nem fordult elő”
– hangsúlyozta Nagy Klaudia Vivien.
Elmondása szerint a kutatók már intenzíven dolgoznak azon, hogy az űrben minél önállóbb orvosi döntéseket hozó rendszereket fejlesszenek, például mesterséges intelligenciával támogatott megoldások segítségével.
„Egyelőre még nem sikerült megoldani, hogyan lehetne sebészeti beavatkozásokat végezni az űrben. Mélyűri missziók, például a Hold– vagy a Mars-küldetéseken nem lesz lehetőség arra, hogy valakit visszahozzanak a Földre egy egészségügyi probléma miatt. A súlytalanság miatt a folyadékok lebegése rendkívül megnehezíti a beavatkozásokat és a sterilitás fenntartását, bár ezen a területen is folynak kutatások.”
A Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika docense kulcsfontosságú kérdésnek tartja a gyógyszerek űrbeli előállítását, mivel a mélyűri missziók esetén nincs lehetőség gyors utánpótlásra, így a helyben történő gyártás elengedhetetlen lesz.
Anne McClain, a NASA űrhajósa a Nemzetközi Űrállomás egyik fő napelemtáblájának közelében. A repülőmérnök űrsétát hajt végre, amelynek célja az űrállomás energiatermelő rendszerének fejlesztése és egy kommunikációs antenna áthelyezése (Forrás: NASA)Részletes és szigorú vizsgálatokon esnek át az űrhajósok
„Az űrhajósok gyakorlatilag az orvosi szakma minden szakterületére kiterjedő részletes kivizsgáláson esnek át” – fejtette ki a hirado.hu-nak Nagy Klaudia Vivien.
Az asztronautáknak számos orvosi vizsgálaton kell átesniük, többek között szívultrahangon, szív- és koponya-MR-vizsgálaton, gerinc- és hasi ultrahangon, vastagbéltükrözésen, fogorvosi ellenőrzésen, valamint részletes laboratóriumi és fizikális vizsgálatokon.
Az említett ellenőrzések nem közvetlenül az űrutazás előtt kezdődnek. Az űrhajós-kiválasztás részeként az egészségügyi vizsgálatok évekkel az űrutazás előtt történnek, melyeket rendszeres egészségügyi átvilágítás követ. A repülésig további felméréseket is végeznek egy nemzetközi űrorvosi bizottság felügyelete mellett.
„A jelentkezőknek nem lehet olyan krónikus betegségük, ami a világűrben akutan rosszabbodásra fordulhat. Aki nem felel meg a követelményeknek, az nem lehet űrhajós.”
A Hunor-program példáján keresztül Nagy Klaudia Vivien felidézte, hogy a Semmelweis Egyetem szinte valamennyi klinikája részt vett a szűrésekben.
Cserényi Gyula tartalékos kutatóűrhajós, Kapu Tibor kutatóűrhajós, Nagy Klaudia Vivien, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika adjunktusa, az Európai Űrügynökség (ESA) első magyar minősített űrorvosa és Merkely Béla rektor, az Általános Orvostudományi Karon létrehozott Űrorvostan Tanszék vezetője az SE Nyári Egyetemének budapesti kerekasztal-beszélgetésén 2025. augusztus 28-án (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)Az űrorvos hozzátette, hogy a pszichológiai tényezők szintén elengedhetetlenek a kiválasztásában. „Az űrhajósnak erős, stabil személyiségnek kell lennie, aki hónapokat is képes eltölteni nehéz körülmények között, távol a családjától, idegenekkel összezárva, anélkül, hogy bármikor visszatérhetne.”
A világűr láthatatlan veszélyei: súlytalanság és kozmikus sugárzás
Nagy Klaudia Vivien megjegyezte, hogy az űrben tartózkodás szinte minden szervrendszert érint. A mikrogravitáció hatására már az első napokban átrendeződik a keringés, a testfolyadékok a felső testfél irányába tolódnak el. Az űrutazás első néhány napján az asztronauták a folyadékkészletük 20 százalékát is elveszíthetik, hogy ehhez az új állapothoz alkalmazkodjanak.
„A súlytalanságra az egyensúlyszervünk azonnal reagál, és átmenetileg felborul a működése, hiszen nem arra lettünk tervezve, hogy gravitáció nélkül létezzünk. Kialakul egy úgynevezett űrtengeri betegség, amely a hagyományos tengeri betegséghez hasonló, és akár napokig is fennállhat”
– részletezte Nagy Klaudia Vivien.
Kiemelte, hogy hosszabb távon a vázizomzat és a csontozat szenvedi el a legnagyobb változásokat. „Már egy hónap elteltével látványos az izomtömeg- és csontsűrűség-csökkenés. Ha pedig nem történnek megfelelő óvintézkedések, és elmarad a napi rendszerességű testmozgás, ezek a változások akár kóros mértéket is ölthetnek” – figyelmeztetett a szakember.
Az űrben az immunrendszer működése is gyengül, miközben a kozmikus sugárzás dózisa folyamatosan halmozódik. Megjegyezte, hogy a Föld körüli pályán még viszonylagos védettség van, de a hosszabb küldetések alatt ez már komoly kockázati tényező lehet.
Nagy Klaudia Vivien, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájának docense, Magyarország első Európai Űrügynökség által akkreditált űrorvosa, aki többek között Kapu Tibor kutatóűrhajós 2025-ös Axiom–4 küldetésének egészségügyi felkészítésében is részt vett (Kép forrása: Semmelweis Egyetem)Meddig lehet bírni az űr extrém környezetét?
Nagy Klaudia Vivien felidézte, hogy arra is volt már példa, hogy az űrhajósok egy évet meghaladó időt töltsenek el a világűrben. „Ha megfelelő óvintézkedéseket tesznek, például odafigyelnek a rendszeres testmozgásra, folyamatosan mérik a kozmikus sugárzás mértékét, és biztosítják a megfelelő táplálék- és vitaminbevitelt, akkor az űrutazás hosszabb távon is jól bírható és tolerálható.”
Az egészségi állapotot az űrmisszió bizonyos szakaszaiban napi szinten ellenőrzik, máskor heti rendszerességgel, panasz esetén pedig azonnali orvosi konzultációra is lehetőségük van az űrhajósoknak.
A NASA döntése arról, hogy nem közölt részleteket a Crew–11 mentőakciójáról, a szakértő szerint teljesen indokolt. „Az egészségügyi adat fokozottan szenzitív személyes adat. Ez pontosan olyan, mintha egy orvos nyilvánosan beszélne a páciense betegségeiről, ami személyiségi jogokat sért” – magyarázta Nagy Klaudia Vivien.
Hozzátette, hogy amennyiben az űrhajós később beleegyezik, az eset tanulságait az orvosi közösség megismerheti, sőt akár nyilvános tanulmányok is születhetnek belőle.
A NASA történetének első mentőexpedíciója arra is felhívja a figyelmet, hogy még a legszigorúbb kiválasztás és orvosi felkészítés mellett sem zárható ki, hogy egy váratlan egészségügyi helyzet lépjen fel az űrben. A jövő űrkutatásában ezért meghatározó kérdés lesz, hogy az orvoslás mennyire képes kezelni a világűr sajátos kockázatait.
Kiemelt kép: Nagy Klaudia Vivien, Magyarország első Európai Űrügynökség által akkreditált űrorvosa, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika docense (Forrás: Semmelweis Egyetem)