A kutatók szerint egy eddig ismeretlen, 1345 körül történt trópusi vulkánkitörés indíthatta el azt az eseményláncot, amely végül a fekete halál pusztító európai terjedéséhez vezetett. A hatalmas kitörés évekre megváltoztatta az éghajlatot:

a légkört betöltő hamu és kén „vastagon beborította a Földet”, ami hideg, csapadékos időjárást és sorozatos rossz termést okozott.

A kontinens élelmiszerhiánnyal küzdött, ezért olyan városállamok, mint Velence és Genova, gabonaimportba kezdtek a Fekete-tenger térségéből.

A hajókkal azonban nemcsak gabona érkezett: „Bolhákat is szállítottak, amelyek a pestisbaktériumot hordozhatták” – áll a kutatásban.

A kórokozó így gyorsan eljutott Európa nagyvárosaiba, ahol patkányokon és embereken keresztül terjedt tovább. A tanulmány vezető szerzője, Martin Bauch szerint a vulkánkitörés élelmiszer-ellátásra gyakorolt hatása volt a kulcsfontosságú első lépés a későbbi járvány kialakulásához.

A kutatók úgy vélik, hogy a klímaváltozás, az éhezés és a kiterjedt kereskedelmi hálózatok együtt egyfajta „tökéletes vihart” teremtettek a járvány terjedéséhez — a globalizáció korai példájaként.

A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: MTI/EPA/ANSA/Orietta Scardino)