A kontrollált tűzhasználatot sokáig kizárólag a Homo sapiens fejlődési sikerének kulcsaként tartották számon, ám egy suffolki feltárás most új fejezetet nyithat a történetben. Simon Parfitt és csapata közel húsz éve dolgozik a Barnham melletti lelőhelyen, ahol állatmaradványok mellett két apró, ám annál jelentősebb piritdarab került elő.

A mintegy két centiméteres kövek 400 000 éves tűzhelyek maradványaival együtt feküdtek a talajban, és mivel a pirit nem fordul elő természetes módon a környéken, jelenlétük azt bizonyítja, hogy az ősi emberek szándékosan használták a kőzetet tűzcsiholáshoz.

Ez arra utal, hogy már jóval a Homo sapiens megjelenése előtt tudatosan gyújtották és tartották fenn a tüzet.

A felfedezés azt is jelzi, hogy ezek az ősi közösségek képesek voltak a hideg régiók meghódítására, ételek főzésére, eszközkészítésre és éjszakai tevékenységek folytatására. Parfitt szerint a pirit egykor a tűzgyújtó készlet nélkülözhetetlen darabja lehetett, és a lelet így valódi szenzáció az emberi evolúció kutatásában.