Mint írtuk, az égitestről legutóbb egy kínai űrszondának sikerült felvételeket készítenie. A megfigyelés idején az űrszonda mintegy 30 millió kilométerre volt az objektumtól, ami az eddigi egyik legközelebbi megfigyelésnek számít ilyen típusú égitest esetében.
Most egy frissebb hír is érkezett róla, ugyanis a Futurism nevű technológiai portál nemrég arról írt, hogy
A 3I/ATLAS nemrég minden eddiginél közelebb haladt el a Nap mellett nemrég, és a legutóbbi felvételeken látni lehetett, hogy egyre fényesebbé válik, ami akár azt is jelentheti, hogy az objektum felrobbant.
A Futurism szerint a 3I/ATLAS – amit a többség egy egyszerű üstökösnek tart, bár vannak, akik ezzel szemben földönkívüli űrhajónak vélik – elképesztő mennyiségű tömeget veszít a Naphoz közeledve, és egy harvardi asztrofizikus, Avi Loeb úgy véli, hogy valószínűleg több mint tucatnyi darabra tört szét.
A brit csillagászok, Michael Buechner és Frank Niebling által készített legújabb képek azt mutatják, hogy az objektum hatalmas fénycsóvát és egy attól különálló, „füstölgő” (vélhetően gáz halmazállapotú) nyomot hagyott maga után, amelyek körülbelül 620 ezer mérföldre nyúlnak a Nap felé és 1,86 millió mérföldre az ellenkező irányba – írta Loeb egy friss blogposztban.
„Természetes üstökös esetében” az égitest után maradt nyomok kiáramlási sebessége másodpercenként 0,248 mérföld lehet – tette hozzá az asztrofizikus, majd arról is írt, hogy az objektum sebessége mellett a fénycsóvák, nyomok körülbelül 1-3 hónapig maradhatnak fenn. Számításai szerint azonban a 3I/ATLAS-nak hatalmas mennyiségű energiát kellett volna elnyelnie a Naptól ahhoz, hogy a tömegének ilyen nagy részét elveszítse, amihez hatalmas mennyiségű szén-dioxid-jég és vízjég szublimálódására volt szükség.
Elképzelhető, hogy felrobbant a 3I/ATLAS?
Loeb úgy véli, hogy az objektum augusztusban még csak másodpercenként több száz fontnyi súlyt vesztett,
október végén azonban, a Nap közelébe érve azonban ez másodpercenként körülbelül 4,4 millió fontra gyorsulhatott fel, ami szavai szerint „drámai növekedés” (1 font 0,45 kilónak felel meg).
„A 3I/ATLAS drámai tömegvesztése és fényesebbé válása a napközelségnél azt bizonyította, hogy szétesett?” – tette fel a kérdést Avi Loeb, aki szerint ha így történt, akkor a 3I/ATLAS „legalább 16 egyenlő darabra, de valószínűleg sokkal többre” szakadhatott szét. Ez „azt jelentené, hogy a 3I/ATLAS a napközelségben felrobbant, és mi a keletkező tűzijátékot látjuk” – összegezte.
Kapcsolódó tartalom
Alternatív megoldásként azonban Loeb továbbra sem zárja ki azt a hipotézist sem, hogy
a 3I/ATLAS „valami más, mint egy természetes üstökös”, és szerinte ezt a forgatókönyvet igazolhatja az, ha „a közelgő megfigyelések kimutatják, hogy a 3I/ATLAS-t nem pusztította el a Nap, és megőrizte integritását egyetlen testként”.
Mint a Futurism megjegyzi, „szerencsére még több alkalom is lesz arra, hogy közelebbről megvizsgáljuk az égitestet”. A 3I/ATLAS várhatóan december 19-én halad el a Földhöz legközelebbi ponton, márciusban pedig a Jupiterhez ér a legközelebb. Hogy addigra mennyi marad az égitest magjából, az még kérdéses – tették hozzá.
Egy másik érdekes objektum is a Naprendszerbe érkezett nemrég
Csillagászok észlelték, hogy a közelmúltban egy másik égitest, a C/2025 V1 (Borisov) nevű üstökös is a Naprendszerbe érkezett,
ráadásul a Borisov röppályája két nappal ezelőtt, November 11-én érte el a Földhöz legközelebb eső pontot.
Akkor nagyjából 103 millió kilométerre volt tőlünk, ami körülbelül 270-szer nagyobb távolság, mint ami a Föld és a Hold között van – írta az Origo.
A C/2025 V1-t először egy amatőr csillagász, Gennagyij Boriszov azonosította, így róla nevezték el az objektumot. Mivel a felfedezést a NASA Sugárhajtású Laboratóriuma (JPL) is megerősítette, az objektum bekerült a hivatalos nyilvántartásba. A megfigyeléseket november 2. és 5. között továbbították a Minor Planet Centernek, amely a Naprendszer kis égitestjeinek hivatalos adatbázisa.
Boriszovhoz köthető egy másik jelentős észlelés is korábbról: ő találta meg a történelem második csillagközi eredetű üstökösét, amely 2019-ben haladt át a Naprendszeren. Ez az égitest, a 2I/Borisov, két évvel az első csillagközi látogató, az Oumuamua után érkezett, amelyet 2017-ben fedeztek fel.
A most érkezett a C/2025 V1-ről szintén posztolt Avi Loeb, és azt írta: a C/2025 V1 „majdnem csillagközi” pályán mozog. Ez azt jelenti, hogy az üstökös útja rendkívül elnyúlt, szinte egyenes vonalban tart a Nap felé. Az ilyen röppálya nem jellemző a Naprendszer belső égitestjeire, és azt is jelentheti, hogy az üstököst nem köti erősen a Nap gravitációja.
A Loeb által megosztott képeken az objektum nem mutatott klasszikus csóvát, ami szintén szokatlan jelenség. A legtöbb üstökös jégből és porból áll, és amikor a Nap közelébe kerül, a hő hatására látványos kómát és csóvát fejleszt. A C/2025 V1 esetében azonban nem láttak ilyen képződményt.
A kiemelt kép illusztráció. Forrás: Unsplash.