DNS-vizsgálatokból derült ki, hogy miként hódították meg a macskák az egész világot

| Szerző: hirado.hu

Egy tízéves kutatás 209 ősi macska DNS-ének elemzésével tárta fel azt, hogy miként követték az embereket a négylábú szőrös állatok a Közel-Keletről induló kereskedelmi útvonalakon, és miként terjedtek el ezáltal a világ minden táján. A vizsgálat szerint a házimacskák két központból – Anatóliából és Egyiptomból – indultak világhódító útjukra.

Egy nemzetközi kutatócsoport több mint tíz éven át dolgozott azon, hogy feltárja a macskák háziasításának és terjedésének történetét – írja a The Atlantic. A vizsgálatban (amelynek eredményei még korábban jelentek meg)

209 ősi macska csontvázából és múmiájából sikerült DNS-mintát nyerniük – ez a munka azonban korántsem volt egyszerű.

Mint írták, mivel az emberek nem fogyasztottak macskát, csontjaik ritkán kerültek elő a szemétlerakó helyekről (ellentétben például a disznók és csirkék csontjaival), ráadásul a Közel-Kelet hősége és az egyiptomi sírok párás klímája szinte teljesen elpusztította a genetikai anyagot. A minták megóvása érdekében a csontokat és fogakat folyékony nitrogénfürdőben őrölték meg, hogy elkerüljék a hő okozta károsodást.

A kutatás végül részletes képet rajzolt arról, miként kísérték a macskák az embereket a kereskedelmi útvonalakon. A modern házimacskák két fő eredetét azonosították: Anatóliát, a mai Törökország területét, ahonnan Európába terjedtek, valamint Egyiptomot, ahonnan a Földközi-tenger térségébe jutottak el.

A macskák elsősorban hajókon utaztak, hogy a kereskedők távol tarthassák az egereket a rakománytól, és új helyeken gyakran keveredtek a helyi vadmacskákkal.

Egy különösen érdekes lelet egy kétezer éves egyiptomi macska volt, amelyben indiai vadmacskákra jellemző DNS-szakaszokat találtak. A kutatók először hibára gyanakodtak,  ám kiderült, hogy az állatot Berenikében, egy ősi római kikötővárosban találták, amely közvetlen kapcsolatban állt az Indiai-óceán kereskedelmi útvonalaival.

A macskák végül az emberrel utazva hat különböző kontinensen telepedtek meg – a kutatók szerint ez „fantasztikusan sikeres evolúciós stratégia” volt a részükről.

A háziasítás ellenére a macskák alig változtak: továbbra is hasonló méretűek, vadászösztönük megmaradt, csupán az emberekkel szembeni toleranciájuk nőtt.

A DNS-vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a ma ismert és elterjedt cirmos mintázat csak a középkorban alakult ki náluk.

A macskák tehát több ezer év után is megőrizték független természetüket – miközben szinte észrevétlenül meghódították az egész világot.

Kiemelt kép forrása: Shutterstock

Ajánljuk még