A mintákban szerves szenet, valamint parányi, „mák- és leopárdfoltszerű” szemcséket találtak, amelyek vas-foszfáttal és vas-szulfiddal dúsultak. A Földön ezek a vegyületek gyakran a mikroorganizmusok lebontó folyamatai során keletkeznek.

„Ez a legjobb és legmeggyőzőbb jel, amellyel eddig találkoztunk a Mars múltbeli életének nyomai után kutatva” – mondta Joel Hurowitz, a kutatás vezetője, hozzátéve, hogy mindez nem tekinthető végső bizonyítéknak. A szakemberek szerint nem-biológiai folyamatok is előidézhetik a látott jelenségeket.

Nicky Fox, a NASA tudományos küldetésének vezetője úgy fogalmazott: „Ez még nem a végső válasz, de a legközelebb áll ahhoz, hogy valaha ősi életet fedezzünk fel a Marson.”

A Perseverance eddig 30 mintát gyűjtött, ezek közül tízet a marsfelszínen helyezett el tartalék gyanánt. A tudósok szerint a következő lépés a minták Földre juttatása lenne, ám a program költségei – immár 11 milliárd dollár körül – a 2040-es évekre tolták ennek a várható idejét.

Addig is a kutatóknak laboratóriumi kísérletekkel kell modellezniük, miként alakulhattak ki ezek a különleges kőzetjellemzők. „Lenyűgöző lenne, ha egyértelműen bizonyíthatnánk, hogy ezeket az ősi marsi élet hozta létre. De ha nem így van, akkor is fontos leckét kapunk arról, milyen sokféleképpen képes a természet megtéveszteni minket” – fogalmazott Hurowitz.

Kiemelt kép: A Perseverance amerikai Mars-járó kamerája által készített kép (Fotó: MTI/EPA/NASA/JPL-Caltech/MSSS)