Az MTI szerint a tárcavezető az AI Summit Budapest 2025 című, a mesterséges intelligencia fejlődését, trendjeit és gyakorlati alkalmazásait bemutató nemzetközi konferencián kiemelte: nemcsak a mindennapi életben, hanem már a reklámokban és a filmekben is megjelent az AI. Szerinte az AI fontosabb lesz, mint az internet, átalakítja az életet, ugyanakkor a logikát nem tudja pótolni, erről nem szabad lemondania az emberiségnek.
Az Index szerint Nagy Márton azzal kezdte mondandóját a rendezvényen – amelyet már az előző évben is megrendeztek –, hogy:
„Annyi változott tavaly óta, hogy letöltöttem a ChatGPT-t, és használom is.”
A miniszter kiemelt, hogy az emberi logika megőrzése ettől függetlenül kiemelten fontos marad, mert annak az elsajátításában nem segít az, ha megkérdezzük a mesterséges intelligenciát, hogy például „ki volt az első Árpád-házi király”. „A logika nélkül már elnézést, az emberiség elbutul”, ezért ezt nem szabad átadni a mesterséges intelligenciának – mondta.
A miniszter az Európai kihívások, magyar lehetőségek az AI-korszak hajnalán című előadásában az MTI szerint kiemelte, hogy az EU súlyos innovációs deficitben szenved fő versenytársaihoz képest. A Draghi-jelentés alapján a versenyképességi problémák megoldása jelentős beruházásokat igényel, főleg a digitalizáció és az innováció területén, ehelyett mégis a hadiipart fejlesztik – mondta.
Kifejtette, az Egyesült Államok jóval nagyobb arányban fektet be produktív eszközökbe, mint az EU.
Az uniós cégek súlya az innováció területén egyre csökken, a jövő technológiáira fókuszáló K+F-ben az Egyesült Államok és Kína cégei dominálnak. A kritikus AI-technológiák kutatása területén Kínáé a vezető szerep – vázolta
Az uniós AI-ökoszisztéma fejlesztése számos akadályba ütközik, példaként említette a felhő-és adatszuverenitás hiányát, a lemaradást az AI-technológiák kutatásában, a gyenge AI-ökoszisztémát, az elégtelen finanszírozást, a túlszabályozottságot és a drága energiát a jelentős energiafogyasztású adatközpontokhoz. Európa lemaradása a létrehozott AI-alapmodellek számában is kimutatható – mondta Nagy Márton.
A fejlesztendő területek közé sorolta a tárcavezető, hogy megoldást kell találni az alacsony digitális intenzitású kis- és középvállalati szektorra, és az innovatív vállalkozások arányának növelésére. Az AI vállalati elterjedtsége alacsony, magasabb arányt kell elérni – mutatott rá.
Kiemelte, hogy a kormány két új tőkeprogramot indít, amelyek egyik kiemelt célja a magyar AI-startupok finanszírozása lesz, elsősorban kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységeket finanszíroznak majd. A kormány elkészült a magyar AI-stratégia felülvizsgálatával, amelyet a szabályozási környezet változása is indokolt.
A magyar stratégia alappillérei megteremtik a versenyképes és biztonságos mesterségesintelligencia-fejlesztés feltételeit – hangsúlyozta Nagy Márton. A mesterséges intelligencia stratégia fókuszában három kiemelt terület áll: az MI a társadalomért, az MI a technológiáért és az MI az üzletért – ismertette az előadásban.
Sulyok Tamás: a mesterséges intelligencia korszakhatár az emberi gondolkodás történetében
Sulyok Tamás köztársasági elnök – aki az esemény megnyitó beszédét mondta – hangsúlyozta: a konferencián olyan forradalmi technológia kerül a középpontba, amely egyetemes hatású korszakváltást eredményez: a mesterséges intelligencia mindenkit érint, akár tud róla, akár nem, és mindenkit elér, akár akarja, akár nem. Hozzátette, hogy egyelőre ugyanakkor beláthatatlanok a mesterséges intelligencia alkalmazásnak hatásai. Már ott tartunk, hogy a gép nem csupán válaszol, hanem segít kérdezni, olyan kérdésekre vezet rá, amelyeket magunktól fel sem tudunk tenni – mutatott rá.
Az államfő kiemelte, a mesterséges intelligencia korszakhatár az emberi gondolkodás történetében, nemzetek és közösségek életének irányát határozhatja meg.
Emlékeztetett hogy a magyarok már többször bizonyították: képesek a világ élvonalába kerülni. Most itt egy újabb kihívás, egy újabb lehetőség. A mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket a magyar tudóstársadalomtól a gazdasági szereplőkig, a vállalkozóktól a fejlesztőkig, a munkaadóktól a munkavállalókig meg kell ragadni – jelentette ki Sulyok Tamás. Arra figyelmeztetett, hogy a mesterséges intelligencia sem az emberi gondolkodást, sem a humánumot nem tudja helyettesíteni, vagyis nem váltja ki az embert, de az eddig ismert fogalmainkat átértelmezi. Úgy kell a fejlődés motorjává válnunk, hogy közösségünk minden részének a javát szolgáljuk, különben szakadék nyílhat társadalmunkban – jelezte.
A köztársasági elnök kitért a mesterséges intelligencia veszélyeire is.
Személyes adataink védelmét, valamint az emberi méltóságot és a személyiségi jogokat intenzív és dinamikus veszély fenyegeti, a mesterséges intelligencia ugyanis különböző csalási módszereken keresztül minden korábbinál hatékonyabb módon használhatja ki az egyént – mondta. „A jogszerűségért mi, jogászok felelünk. A technológiai stabilitásért pedig az itt jelenlévő szakemberek. E két oldal közös munkája szavatolja az etikus működést, az emberi autonómia tiszteletben tartását, a méltányosság elvét, a mesterséges intelligencia károkozásának kizárását, döntéseinek megmagyarázhatóságát és átláthatóságát” – fogalmazott.
Az államfő elmondta, jogászként különösen foglalkoztatja, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése milyen kihívásokat támaszt a jogrendszer fejlődése elé. Nem elégedhetünk meg azzal, hogy a mesterséges intelligencia döntései önmagukban helyesek, ha közben nem látjuk a mögötte lévő eljárás tartalmát és nem érvényesülnek garanciák – figyelmeztetett, felvetve: a jogi gondolkodás vajon átadható lehet-e a mesterséges intelligenciának?
Minden korábbinál fontosabbá vált, hogy hidak épüljenek a technológia fejlesztői és a jogászi hivatásrendek között, hogy ebben a biztonsági kockázatokkal küzdő világban a joghézagokat a lehető legkisebbre lehessen csökkenteni – hangsúlyozta.
Hazánk előtt nemcsak technológiai, hanem történelmi lehetőség áll, az új korszak aktív és felelős alakítójává válhatunk. A mesterséges intelligencia motorja lehet egy új nemzeti felemelkedésnek is, ha nem elégszünk meg a mások által írt szoftverek, modellek és logikák passzív befogadásával – összegzett Sulyok Tamás.
Kiemelt kép: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter előadást tart az AI Summit Budapest 2025 című, a mesterséges intelligencia fejlődését, trendjeit és gyakorlati alkalmazásait bemutató nemzetközi konferencián a Magyar Zene Házában 2025. szeptember 8-án. MTI/Soós Lajos.