A világháló (World Wide Web) feltalálója, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezetnél (CERN) dolgozó Tim Berners-Lee 1991-ben mutatta be kollégáinak a NeXT számítógépre kifejlesztett első böngészőprogramot, amelynek nevét később Nexusra változtatták. A CERN 1993. április 30-án tette mindenki számára szabadon és ingyen hozzáférhetővé a Nexus forráskódját.

Az első tömegesen használt böngésző, a Marc Andreessen által megalkotott Mosaic már jóval inkább felhasználóbarát volt, és együtt tudta kezelni a képeket a szövegekkel.

A Mosaic licencét a Spyglass cég vette meg, de a Spyglass Mosaic böngésző nem vonzotta a felhasználókat. Ők inkább az Andreessen által fejlesztette Netscape Navigatort (1997-től Netscape Communicator) választották, amely 1994-ben jelent meg és két évvel később már a piac majdnem 80 százalékát uralta.

A Microsoft, a legnépszerűbb operációs rendszer, a Windows tulajdonosa megkésve nyitott a világháló felé.

A redmondi óriás nem önálló fejlesztéssel rukkolt elő, hanem megvette a Spyglass Mosaic licencét és ezt dolgozta át. Az Internet Explorer 1.0 a Windows 95 operációs rendszer megjelenése után egy nappal, 1995. augusztus 16-án a Microsoft Plus! for Windows 95 csomag részeként (további 50 dollár megfizetése ellenében) vált hozzáférhetővé, ezzel megkezdődött a Netscape-pel vívott, úgynevezett böngészőháború.

A versenyben az Internet Explorer fejlesztésére évi százmillió dollárt költő Microsoft újabb és újabb újdonságokkal próbálta terméke népszerűségét növelni. Az IE második változatát már ingyen letölthetővé tették, a harmadik az Internet Mail levelező, a News 1.0 hírolvasó és a Windows Address Book címjegyzék-alkalmazásokkal bővült, támogatta a Netscape bővítményeit és a JavaScript Microsoft-féle változatát, a JScriptet, ebben a verzióban jelent meg a kék e betűt formázó logó.

A döntő fordulatot az IE 4 hozta meg, amelyet a Microsoft a Windowsba integrált (emiatt az Egyesült Államokban trösztellenes eljárás indult), és a felhasználók többsége nem is keresett alternatív böngészőt a kéretlenül megkapott Internet Explorer helyett.

A jóval kisebb anyagi erőforrásokkal rendelkező Netscape fokozatosan vesztett részesedéséből, az IE 2002-ben egyeduralkodóként 96 százalékos részesedéssel bírt a böngészők piacán. Mindez nem jelentette azt, hogy a felhasználók kedvelték volna: a súlyos és csak nehézkesen orvosolt biztonsági hibák, a támogatás hiánya miatt minden idők legrosszabb szoftvereként emlegették. A böngésző következő, külön már nem letölthető verzióit az operációs rendszerrel együtt fejlesztették, a frissítések a Windows frissítéseként jelentek meg.

Érdekesség, hogy a 2001-ben kiadott IE 6 „kinyírásában” a YouTube vállalt döntő szerepet.

A Google által nem sokkal korábban felvásárolt videómegosztó fejlesztői 2009-ben megelégelték, hogy a felhasználók ötöde még mindig az elavult, hibáktól hemzsegő böngészőt használja. A Google szabályzatát kijátszva, önhatalmúlag figyelmeztetést helyeztek el az oldalon, miszerint hamarosan felhagynak az IE 6 támogatásával, és szinte hetek alatt felhasználók tömegei tértek át modernebb és biztonságosabb programokra. Az akciót a Google utólag helybenhagyta, sőt még a Microsoft sem ellenezte.

Az újabb böngészőháború 2004-ben kezdődött, amikor a közösségi finanszírozású Mozilla alapítvány a Netscape nyílttá tett forráskódját felhasználva közzétette a Firefox böngészőt, majd 2008-ban megjelent a Google által fejlesztett Chrome is. A vetélytársak gyorsan népszerűvé váltak, az Internet Explorer piaci részesedése 2010 végén esett 50 százalék alá, és a következő évben megelőzte a Chrome.

Ehhez az is hozzájárult, hogy az Európai Bizottság 2009-ben az uniós versenyjoggal ellentétesnek találta az IE integrációját a Windowsba, ezért a Microsoft vállalta, hogy 2014-ig az EU-ban forgalomba hozott operációs rendszereiben böngészőválasztást lehetővé tevő ablakot jelenít meg.

Mivel ezt a kötelezettségét nem tartotta be, 2013-ban az Európai Bizottság rekordösszegű, 561 millió euró büntetést szabott ki a vállalatra.

Az Internet Explorer utolsó, 11-es verzióját 2013. október 17-én, a Windows 8.1 operációs rendszerrel tették hozzáférhetővé, utódja a 2015. január 21-én bemutatott Microsoft Edge, a Windows 10 operációs rendszer böngészője lett. A Microsoft 2016-ban felhagyott az IE fejlesztésével, a böngésző a 2021-ben megjelent Windows 11 operációs rendszerbe már nem került be.

Ezzel egy időben megkezdték fokozatos kivezetését, az IE-alapú webhelyeket és alkalmazásokat, beleértve a biztonsági frissítéseket a beépített IE-móddal rendelkező, gyorsabb és biztonságosabb Microsoft Edge továbbra is támogatta.

A Microsoft 2022. június 15-től megszüntette az Internet Explorer támogatását, 2023 februárjában az elavult böngészőt minden Windows operációs rendszert futtató gépen letiltották, a felhasználóknak a weblapok megnyitáskor a Microsoft Edge böngésző használatát javasolták. Az informatika történetének egyik legmegosztóbb szoftvere 27 év után szűnt meg.

A böngészők piacát 2025-ben a Chrome uralta, amelynek globális piaci részesedése 66 százalékot tett ki, a Microsoft Edge részesedése öt százalékos.

A keresőbe ágyazott mesterséges intelligencia alapú összefoglalók, a mesterséges intelligencia alapú böngészők megjelenésével egyes tanulmányok szerint a keresések száma a jövőben drasztikusan csökkenhet, de ezzel a kritikus gondolkodás is torzulhat: a felhasználó nem keresgél, nem kattint sehova, tényként fogadja el a mesterséges intelligencia által generált választ.

Kiemelt kép forrása: Getty Images