A kutatók szerint az új gyógyszereket

a mesterséges intelligencia atomról atomra haladva tervezte meg, és laboratóriumi és állatkísérletekben a készítmény sikeresen elpusztította azokat a szuperbaktériumokat, amelyek az eddigi kezelésekre rezisztensek voltak.

Ugyanakkor a két vegyületnél még évekig tartó finomításra és további klinikai vizsgálatokra van szüksége, mielőtt alkalmazhatnák őket a gyógyászatban – írta a BBC. Az MIT csapata ugyanakkor úgy látja, hogy a mesterséges intelligencia egy „második aranykort” indíthat el az antibiotikumok felfedezésében.

Az antibiotikumok képesek elpusztítani a baktériumokat, de a kezelésre rezisztens szuperbaktériumok ma már évente több mint egymillió halálesetet okoznak. Az antibiotikumok túlzott használata hozzájárult ahhoz, hogy ez utóbbiak képesek legyenek elkerülni a gyógyszerek hatását, és évtizedek óta hiány van olyan készítményekből, amelyek képesek megfékezni ezeket.

A BBC szerint a tudósok korábban már alkalmaztak mesterséges intelligenciát arra, hogy több ezer ismert vegyi anyagot átvizsgáljanak annak érdekében, hogy azonosítsák azokat, amelyekből új antibiotikumok készíthetők.

Most az MIT csapata egy lépéssel tovább ment, és generatív mesterséges intelligenciát használt antibiotikumok tervezésére, elsősorban a nemi úton terjedő gonorrhoea fertőzés és a potenciálisan halálos kimenetelű MRSA ellen.

A tudósok az eredményt a Cell című folyóiratban közölték egy tanulmányban, melyben kifejtették: a vizsgálat összesen 36 millió vegyületre terjedt ki, köztük olyanokat is, amelyek vagy nem léteznek, vagy még nem fedezték fel őket. A tudósok úgy képezték ki a mesterséges intelligenciát, hogy megadták neki az ismert vegyületek kémiai szerkezetét, valamint adatokat arról, hogy azok lassítják-e különböző baktériumfajok növekedését.

A mesterséges intelligencia ezután megtanulta, hogy a baktériumokat hogyan befolyásolják a különböző molekulaszerkezetek, amelyek olyan atomokból épülnek fel, mint a szén, az oxigén, a hidrogén és a nitrogén. Ezután két megközelítést próbáltak ki a mesterséges intelligencia segítségével új antibiotikumok tervezésére:

az első megközelítés egy ígéretes kiindulási pontot azonosított egy több millió kémiai fragmensből álló könyvtárban, amelyek mérete 8-19 atom volt, és onnan kiindulva építkezett tovább a mesterséges intelligencia. A második megközelítés a kezdetektől fogva szabad kezet adott az eszköznek.

A tervezési folyamatban minden olyan anyagot kiszűrték, amely túlzottan hasonlított a jelenlegi antibiotikumokhoz. Arra is törekedtek, hogy működőképes gyógyszereket találjanak ki, és kiszűrték mindazt, ami várhatóan mérgező lenne az emberre. A gyártás után a legjobb terveket laboratóriumi baktériumokon és fertőzött egereken tesztelték, ami két új potenciális gyógyszer kifejlesztéséhez vezetett.

„Nagyon izgatottak vagyunk, mert bebizonyítottuk, hogy a generatív mesterséges intelligencia felhasználható teljesen új antibiotikumok kifejlesztésére” – nyilatkozta a BBC-nek James Collins professzor, az MIT kutatója, hozzátéve:  „Az MI segítségével olcsón és gyorsan molekulákat tudunk előállítani, és így bővíteni tudjuk arzenálunkat, ami valóban előnyt jelent számunkra a szuperbaktériumok génjeivel vívott küzdelemben.”

Azonban az új készítmények – mint fentebb is említettük – még nem állnak készen a klinikai vizsgálatokra, és finomításra szorulnak – ami további egy-két évnyi munkát igényel –, mielőtt megkezdődhetne a hosszú folyamat, amelynek során embereken tesztelik őket.

Kiemelt kép forrása: shutterstock.com.