Kapu Tibor több különleges kísérletet hajtott végre a Nemzetközi Űrállomáson, az egyik kísérlet során úgynevezett „lágy cella” formájú vázban egy vízhártyát, majd víztestet formált. A lágy cella olyan test, amely hézagmentesen kitölti a teret, csúcsok nélkül. A kísérlet ötlete Balázs Boldizsártól, a HUNOR program kutatás-fejlesztési igazgatóhelyettesétől származik, a forma elméleti hátterét pedig Domokos Gábor akadémikus és kutatótársai dolgozták ki.
A víz viselkedése a súlytalanságban nemcsak látványos, hanem tudományos jelentőségű is.
Az eredmény annyira egyedülálló volt, hogy az amerikai Axiom–4 küldetésről készült NASA-rövidfilmbe is bekerült.
Domokos Gábor és kutatótársai (Regős Krisztina, G. Horváth Ákos, Alan Gorieli) a lágy cellákat nemcsak matematikai példaként írták le, hanem természetes rendszerekben is felfedezték. A Nautilus csigás polip váza például ilyen cellákból épül fel. A kutatók szerint ezek az organikus formák mikroszkopikus és makroszkopikus léptékben egyaránt megjelenhetnek, és új felismeréseket hozhatnak különféle tudományterületeken – akár az orvosi képalkotásban is.
A fizikai kísérletek mellett Kapu Tibor egy másik, orvostudományi szempontból is jelentős projektet is végzett az űrállomáson. A Debreceni Egyetem kutatóinak vezetésével agyi vérkeringést vizsgáltak egy speciális ultrahangos készülék segítségével. A cél az volt, hogy feltérképezzék, miként hat a súlytalanság az agyi keringésre és a mentális teljesítményre.
Kapu Tibor munkája és a HUNOR program nemcsak tudományos eredményeket hoz, hanem új generációk szemét is felnyitja arra, milyen lenyűgöző és elérhető is lehet a tudomány világa.
A Kossuth Rádió Felfedező című műsorának adását itt hallgathatja vissza:
Kapcsolódó tartalom
Kiemelt kép: Kapu Tibor