A világ egyik leggyakoribb bakteriális fertőzése súlyosabb következményekkel járhat, mint azt korábban gondoltuk. Egy friss tanulmány szerint a Helicobacter pylori kórokozó akár 15 millió embernél idézhet elő gyomorrákot az elkövetkező évtizedekben, miközben a legtöbb eset megelőzhető lenne – írja a Le Figaro.
A Helicobacter pylori egy kifejezetten emberre jellemző baktérium, amely főként a gyomor nyálkahártyájában telepszik meg. Már gyermekkorban is megbetegítheti az embert, de legtöbbször szájon át fertőzhet, például szennyezett élelmiszerrel, vízzel vagy a nyál közvetítésével. Bár a szervezet gyomorsavtartalma igen savas, ez a baktérium még ebben a környezetben is képes túlélni, krónikus gyulladást és idővel súlyos szöveti elváltozásokat okozhat.
Émilie Bessède, a bordeaux-i egyetemi klinika bakteriológusa szerint a gyomorrákos betegek több mint 90 százalékánál kimutatható a baktérium jelenléte.
A Nature című tudományos folyóiratban megjelent friss tanulmány szerint
a 2008 és 2017 között született generáció tagjai közül világszerte több mint 15,6 millióan betegedhetnek meg gyomorrákban, amelynek háromnegyede a Helicobacter pylori fertőzéshez lesz köthető.
A gyomorrák az ötödik leghalálosabb ráktípus a világon. A becslések szerint a megbetegedések döntő többsége – mintegy 10,6 millió eset – Ázsiában, főként Kínában és Indiában jelentkezik majd, ahol nemcsak a népesség nagy, de a baktériumtörzsek is sokkal agresszívebbek, mint például Európában. Franciaországban például 73 ezer gyomorrákos esetet jeleznek előre a vizsgált generáció körében, amelyből 43 800 eset lesz köthető közvetlenül a Helicobacter pylori fertőzéshez.
A brit Cancer Research UK adatai szerint az Egyesült Királyságban évente mintegy 6500 embernél állapítanak meg gyomorrákot, és az esetek 41 százalékáért a Helicobacter pylori a felelős. Az említett baktérium milliók életét fenyegetheti, amennyiben nem történik meg időben a beavatkozás.
Tünetmentesen is súlyos következményekkel járhat
Afrikában – különösen a Szaharától délre eső térségekben – robbanásszerű növekedést várnak. A jelenleg alacsony megbetegedési arány akár hatszorosára is nőhet a következő évtizedekben, főként a gyors népességnövekedés és a rossz higiénés körülmények miatt.
A Helicobacter pylori fertőzés az esetek túlnyomó többségében nem jár feltűnő tünetekkel, így az emberek 80–90 százaléka semmilyen panaszt nem tapasztal – írja a Daily Mail.
Ha a tünetek mégis jelentkeznek, azok rendszerint enyhe emésztési zavarok, puffadás vagy hányinger formájában mutatkoznak meg, amelyeket sokan hétköznapi gyomorrontásnak vélnek.
A baktérium azonban hosszú távon súlyos károsodást okozhat a gyomor szöveteiben, és jelentősen fokozza a gyomorrák kialakulásának kockázatát. A Helicobacter pylori fertőzésről sokan csak akkor szereznek tudomást, amikor a gyomorfekély már kialakult.
A legfrissebb orvosi tanulmány szerint a 2008 és 2017 között született generáció tagjai közül világszerte több mint 15,6 millióan is megbetegedhetnek gyomorrákban. Az esetek mintegy háromnegyedéért a Helicobacter pylori fertőzés lesz felelősA szűrővizsgálatok életeket menthetnének
Japánban a Helicobacter pylori különösen agresszív formái is elterjedtek, így az erre kialakított szűrővizsgálatot már 40 éves kortól ajánlják. A cél, hogy még a rák megjelenése előtt felismerjék a fertőzést, amely gyakran 70 éves kor körül jelentkezik.
A tanulmány szerzői szerint a gyomorrák kialakulása a legtöbb esetben megelőzhető lenne. A szűrési és kezelési stratégiák akár 75 százalékkal is csökkenthetnék az esetek számát.
A portál azt is megemlíti, hogy Európában nincs egységes szűrési stratégia. Franciaországban a lakosság 30 százaléka érintett gyomorrákban, így a kockázatokat alulbecsülik, és az általános szűrés nem számít prioritásnak. Az új tanulmány egyértelmű üzenetet ad arról, hogy a megelőzés nemcsak lehetséges, hanem sürgető feladat. A célzott szűrések, a korai diagnózis és a hozzáférhető kezelés nemcsak életeket menthetnek, de csökkenthetik az egészségügyi rendszerekre nehezedő jövőbeli terheket is.
A rák megelőzéséért a magyarok sem tesznek eleget
A magyarok több mint fele fél a daganatos megbetegedéstől, mégis, csak minden ötödik megkérdezett tesz meg minden tőle telhetőt a megelőzés érdekében – derült ki egy tavaly publikált, országos reprezentatív kutatás eredményéből. A közlemény szerint „a felmérés lesújtó képet ad a magyarok rákprevenciós attitűdjéről, és részben magyarázza, hogy miért vagyunk világelsők számos daganatos megbetegedésben”.
„Elkeserítő eredménye a kutatásnak, hogy rákszűrővizsgálatokra a lakosság majdnem fele, 49 százaléka egyáltalán nem jár”
– emelték ki.
Farczádi Enikő onkológus szerint a szűrővizsgálatok országszerte elérhetők az állami intézményekben, vagyis aki akar, az anyagi lehetőségektől függetlenül el tudna menni ezekre a vizsgálatokra. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a tumorhoz vezető állapot szűréssel felderíthető, és minél korábbi stádiumban veszik észre a daganatot, annál nagyobb az esély arra, hogy eredményesen gyógyítható.
Bányai Éva Széchenyi-díjas pszichológust, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karának oktatója úgy látja, hogy
a stressz gyengíti az immunrendszert, amely így „nagyobb eséllyel ad lehetőséget a rákos sejtek burjánzásának”.
A kutatási eredményekből az is kiderült, hogy a passzív dohányzók sem járnak tüdőszűrésre, az aktív dohányzók pedig nem akarnak leszokni. Mint írták, a nők közel fele évente jár tüdőszűrésre, míg a férfiaknak csak harmada. Tüdőszűrés 40 éves kortól évente javasolt azoknak is, akiknél nincs magas rizikó a tüdőrák kialakulására.
Melanómaszűrésre 30 éves kor fölött évente ajánlott járni. A nőknek a mammográfiai vizsgálat 45 és 65 éves kor között kétévente, a méhnyakrák-szűrés 21 éves kortól háromévente ajánlott. A férfiaknak 50 éves koruk felett a rendszeres prosztatavizsgálat és a vastagbéldaganat szűrése javasolt.
Kiemelt kép: A gyomorrák az ötödik leghalálosabb ráktípus a világon (Fotó: Getty Images)