A téves információ terjedésére a Spacejunkie magyar csillagászati oldal hívta fel a figyelmet, amely azt írta még szerdán késő este:
Felröppent a hír, hogy július 10-én landolnak Kapu Tibiék, de ez a hír egészen biztosan TÉVES!
Mint írták, ez esetben már korábban lett volna hivatalos bejelentés a visszatérésről a misszió szervezőitől, másrészt pedig azért is lehetetlen a július 10-i visszatérés, mert a viszonyok sem megfelelőek az Űrállomásról való leváláshoz, ugyanis az úgynevezett „magas béta szög időszak” jelensége áll fenn, amikor a Nemzetközi Űrállomás (ISS) pályája csaknem egybeesik a Föld terminátorával (a nappal-éjszaka határvonalával).
„Ez azt jelenti, hogy az ISS-ről nézve jelenleg sosem megy le teljesen a Nap. A kiterített Föld térképen látható, hogy az űrállomás pályája keresztezi a terminátort, de az is látszik, hogy a zöld kör az állomás körül, vagyis a látóhatár túlnyúlik a terminátoron. Ez bizony azt jelenti, hogy ebben a néhány napban az ISS-ről azt látják, hogy a Nap megközelíti a horizontot, de aztán visszafordul” – részletezték az utóbbit a posztban, hozzátéve: „Mivel az űrállomást nem ilyen körülményekre tervezték, ilyenkor mindig megvan az esélye, hogy túlhevül. Hogy ezt elkerüljék, a 4 napelemtábla párból kettőt élével az Nap felé állítanak”, és ilyen körülmények közt nem szoktak űrkapszulát indítani az állomásról.
Egy másik dátum is felvetődött közben, hivatalos közlés azonban még nincs
Valójában a júliusi 10-i dátum csak a legkorábbi lehetséges visszatérés időpontja volt a misszióval kapcsolatban. Amellett egy másik dátum is megjelent a híradásokban:
a misszióban közreműködő Európai Űrügynökség (ESA) ugyanis egy közleményben azt írta, hogy legkorábban július 14-én kerülhet sor a küldetés lengyel résztvevőjének, Slawosz Uznanski-Wisniewskinek a németországi Kölnben lévő Európai Űrhajós Központban (EAC) történő hivatalos fogadására.
A július 8-án, vagyis kedden kiadott közleményben azonban hangsúlyozták, hogy a július 14. csupán a legkorábbi lehetséges dátum, és a tényleges időpont attól függ, hogy a misszió tagjai mikor tudnak elindulni a Nemzetközi Űrállomásról. Nem kizárt, hogy csak abban az esetben tartották volna meg aznap az eseményt, ha július 10-én a Kapu Tibort is szállító űrkapszula leválik a Nemzetközi Űrállomásról, ami viszont biztosnak tűnik, hogy nem következik be.
Mindezzel egybecseng az űrkutatásért felelős miniszteri biztosnak, Ferencz Orsolyának csütörtökön megjelent interjúja is, amelyben azt mondta:
Kapu Tibor várhatóan valamikor július 13. után tér majd vissza a Földre.
A NASA, illetve az Axiom-4 részéről eddig nem volt friss közlemény a visszatérés dátumáról – e tekintetben az lesz a mérvadó, ha ők is kommunikálnak valamit.
Az MTI szerint Ferencz Orsolya arról is beszélt még az interjúban: Peggy Whitson, a küldetés parancsnok is elismerte, hogy fantasztikus dolgokat csinál a magyar űrhajós, aki sokat dolgozik, szigorú munkabeosztás szerint. Miután Kapu Tibor visszatér az űrből, pár hétig regenerálódnia kell és majd utána indul el a munka: számítanak rá mint kutatóra és mérnökre. Sok kísérlet csak a visszatérés után indul el, az adatok értékelése a kísérletgazdák feladata lesz elsődlegesen. A program nem ér véget akkor, amikor az űrhajó landol, hanem minimum 2026 végéig tart – magyarázta a miniszteri biztos.
Mit tudunk akkor a visszatérésükről?
A landolás azért sem lesz egyszerű dolog, mert – mint arra az Index felhívta a figyelmet cikkében – a hazatérés első lépése a Nemzetközi Űrállomásról való lecsatlakozás lesz: ez egy rendkívül lassú, aprólékos manőver, amelyet az űrhajósok és a földi irányítóközpont szoros együttműködésben hajt végre. Miután az űrhajó és az űrállomás közötti összes fizikai és elektromos kapcsolatot megszüntették, a dokkolószerkezet reteszei kinyílnak, az űrkapszula pedig finoman távolodni kezd az ISS-től, és keringési pályára áll.
Ezt követően a földi légkörbe való visszatérés is lassan, aprólékosan zajlik majd le,
mígnem, eljön az a pont, ahol a Föld gravitációja már lerántja az űrhajót a keringési pályáról.
A folyamat ezen szakaszában a Crew Dragon űrkapszula „csomagtartója” – amely a külső napelemeket és a hűtőradiátorokat is tartalmazza – leválik. Erre azért van szükség, mert a csomagtartó nem rendelkezik hőpajzzsal, így a légkörbe érve elégne. Csak a legénységet és a legfontosabb rakományt szállító kapszula folytatja útját a Föld felé.
A visszatérés leglátványosabb és egyben legveszélyesebb szakasza a légkörbe való belépés lesz.
Az űrkapszula mintegy 120 kilométeres magasságban éri el a légkör felső rétegét, több mint 20 ezer kilométer/órás sebességgel. A levegőmolekulákkal való súrlódás hatására a kapszula körüli levegő ionizálódik és plazmává alakul, amelynek hőmérséklete elérheti az 1600-2000 Celsius-fokot is.
Ilyenkor a kapszula tulajdonképpen egy mesterséges meteoritként, egy izzó tűzgolyóként száguld az égen. A legénység és a jármű védelméről a kapszula alján található, különleges anyagból készült csúcstechnológiás hőpajzs gondoskodik. Ez az anyag, a PICA a rendkívüli hő hatására nem megolvad, hanem elpárolog és szénné ég, így vezetve el a hőt a kapszula szerkezetétől. A légköri fékezés alatt a kapszula sebessége gyors ütemben 500-600 kilométer/órára csökken. Az űrhajósokra ekkor jelentős, akár 4-5 G-s nehézségi gyorsulás hat, ami azt jelenti, hogy a saját testsúlyuk négyszeresét-ötszörösét kell elviselniük az üléseikbe szíjazva. A plazmaréteg miatt ebben a néhány perces időszakban ráadásul a rádiókapcsolat is megszakad a földi irányítással, így ezekben a pillanatokban semmit sem fogunk tudni az űrhajósokról.
Miután véget a kapszula sebessége kellőképpen lecsökkent, körülbelül 5,5 kilométeres magasságban kinyílik a két kisebb stabilizáló, majd 1,8 kilométeres magasságban a négy nagy főernyő. Ezek tovább lassítják a kapszulát, biztosítva a viszonylag „puha”, óránkénti körülbelül 25-30 kilométeres sebességű vízbe csapódást – az egység ugyanis az Atlanti-óceánban csapódik majd be, a pontos helyszínt az időjárási viszonyok alapján fogják kiválasztani. Onnan az űrhajósokat egy speciális mentőhajó szedi majd fel (lásd az alábbi videón):
Kapu Tibor visszatéréséről (ahogy az indulásról is) a közmédia felületein is beszámolunk majd.
Kapcsolódó tartalom
Kiemelt kép: az Axiom Space által közreadott képen Kapu Tibor magyar kutatóûrhajós, az Axiom-4 ûrmisszió küldetésspecialistája (HUNOR Magyar Ûrhajós Program) a sajtótájékoztatón Houstonban 2025. január 30-án. A NASA és nemzetközi partnerei elfogadták az Axiom Space negyedik küldetését, melynek tagjaként Kapu Tibor magyar kutatóûrhajós leghamarabb 2025 tavaszán elindulhat a Nemzetközi Ûrállomás fedélzetére a floridai Kennedy Ûrközpontból – közölte a HUNOR – Magyar Ûrhajós Program 2025. január 30-án az MTI-vel. MTI/Axiom Space.