Egy világszerte egyedülálló és rendkívül ellentmondásos kutatási projekt vette kezdetét Egyesült Királyságban. A tudósok mesterséges emberi DNS-t szeretnének előállítani, amelynek célja, hogy felgyorsítsák a gyógyíthatatlan betegségek terápiájának fejlesztését – számolt be róla a BBC.

A kezdeményezést a világ legnagyobb orvosi jótékonysági szervezete, a Wellcome Trust támogatja, amely 10 millió fontot – több mint 4,6 milliárd forintot – biztosított a projekt indulásához. A kutatók szerint az eredmények forradalmasíthatják az orvostudományt, különösen az öregedéshez kapcsolódó betegségek megelőzésében és kezelésében.

Julian Sale, a cambridge-i molekuláris biológiai laboratórium kutatója szerint a projekt óriási ugrás lehet a biológiában: „Olyan terápiákon dolgozunk, amelyek lehetővé teszik a betegségektől mentes, egészségesebb időskort. Képesek lehetünk újraépíteni károsodott szerveket, akár a májat, a szívet vagy az immunrendszert is.”

A projekttel kapcsolatban erős aggodalmak is megjelentek, főként arról, hogy a kutatásban visszaélések történhetnek.

A kritikusok tartanak tőle, hogy az etikátlan tudósok módosított vagy „továbbfejlesztett” emberek létrehozásán kísérletezhetnek.

Pat Thomas, a Beyond GM brit civil szervezet igazgatója szerint „a tudományos eredményeket könnyen lehet rossz célokra is használni, akár háborús fejlesztésekre is”.

A szervezet igazgatója amiatt is aggódik, hogy a technológiát később hogyan hasznosítják a gyógyszeripari cégek: „Ha képesek vagyunk szintetikus testrészeket vagy akár szintetikus embereket létrehozni, akkor kié lesznek ezek? És ki rendelkezik az általuk termelt adatokkal?”

A kutatók hangsúlyozzák, hogy jelenleg csak laboratóriumi körülmények között dolgoznak, valamint nem céljuk a mesterséges élet létrehozása. Ennek ellenére, egyes tudósok szerint ha a folyamat elindul, később megállíthatatlan lesz.

„Kiszabadult a szellem a palackból” a genetikai kód újraírásával

„Kiszabadult a szellem a palackból” – figyelmeztetett Bill Earnshaw professzor, aki a mesterséges kromoszómák fejlesztésének egyik úttörője. „Most még lehet szabályokat bevezetni, de ha egyszer valakinek megvan a technológia és az eszközpark, semmi nem akadályozhatja meg az előállításban” – tette hozzá.

Tom Collins, a projekt finanszírozója szerint átgondolt döntést hoztak. Mint mondta: „Feltettük magunknak a kérdést: mi a tétlenség ára?” Tom Collin hangsúlyozta, hogy az említett technológia előbb vagy utóbb létrejön, így kutatásukat legalább felelősségteljesen, valamint etikai és morális kérdésekre felkészülve hajtják végre.

A Kenti Egyetemen egy külön társadalomtudományi program is indul Joy Zhang szociológus professzor vezetésével. „Szeretnénk megismerni a szakértők, a társadalomkutatók és legfőképp a közvélemény véleményét arról, hogy mit gondolnak erről a technológiáról, hogyan lehet hasznos számukra, és milyen kérdések, aggályok merülnek fel bennük.”

Az emberi DNS egy rendkívül bonyolult és összetett rendszer

Testünk minden sejtje tartalmazza a DNS-t, amely az örökítő információt hordozza. A DNS négy alapelemből – adenin (A), guanin (G), citozin (C) és timin (T) – áll, és ezek ismétlődő kombinációi határozzák meg azt, akik vagyunk.

Az emberi DNS több mint egyszerű genetikai kód: egy dinamikus, rétegzett rendszer, amely különböző mechanizmusokon keresztül irányítja testünk működését.

Ezek együtt formálják, hogyan működnek a sejtek, hogyan fejlődünk, hogyan reagálunk a környezetre, sőt hogyan örökítünk át változásokat. Számos betegség – mint például a cisztás fibrózis, rák vagy szívbetegségek – genetikai variációk miatt alakulhat ki.

Pont ez a rétegzett komplexitás az, ami miatt a DNS tanulmányozását és módosítását rendkívül bonyolulttá és izgalmassá teszi. Az ehhez kapcsolódó kutatások egyszerre tartogatnak óriási lehetőségeket és komoly felelősséget.

A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: Shutterstock)