Történelmi felfedezés az űrben: először észlelt új exobolygót a James Webb-űrteleszkóp

| Szerző: Klusovszki Kíra
A 2021-ben felbocsátott James Webb-űrteleszkóp elsősorban az univerzum korai időszakairól szolgáltatott eddig páratlan részletességű adatokat, de azóta számos már ismert Naprendszeren kívüli bolygót – úgynevezett exobolygót – is vizsgált. Most azonban egy teljesen új exobolygót azonosított, amelyről korábban nem volt tudomás.  

A kutatók egy fiatal, a Szaturnusz méretéhez hasonló gázóriást figyeltek meg,

amely egy a Napnál kisebb csillag körül kering, nagyjából 110 fényévre a Földtől, az Antlia csillagkép irányában.

A most felfedezett bolygó a legkisebb tömegű, amelyet valaha közvetlen képalkotással sikerült megfigyelni: tömege tízszer kisebb, mint az eddigi rekordtartóé – ami jól mutatja a Webb műszereinek érzékenységét – írta a Reuters.

A szenzációs felfedezést a Webb közepes infravörös tartományban működő műszere (MIRI), valamint egy francia gyártmányú koronográf segítségével érték el.

„A Webb új ablakot nyit – mind a bolygók tömegét, mind a csillaguktól való távolságukat tekintve – azokra az exobolygókra, amelyek eddig nem voltak megfigyelhetőek. Ez kulcsfontosságú az exobolygó-rendszerek sokféleségének feltérképezéséhez, valamint ahhoz, hogy megértsük, hogyan alakulnak ki és fejlődnek ezek a rendszerek” – mondta a francia CNRS kutatóintézet és a párizsi obszervatórium munkatársa.

A TWA 7 nevű csillag körül keringő bolygó hozzávetőleg 52-szer távolabb helyezkedik el a csillagától, mint a Föld a Naptól – ez jóval messzebb van, mint a Naprendszer legtávolabbi bolygója, a Neptunusz, amely mintegy 30-szoros Föld–Nap-távolságra kering.

A csillagfény elhalványulásán alapuló ún. tranzitmódszer főként a csillaghoz közeli bolygók észlelésére alkalmas, ezért volt különösen fontos a Webb által alkalmazott közvetlen képalkotás.

„A közvetett módszerek rendkívül hasznosak a csillagokhoz közeli bolygók esetében. A távolabbi objektumok megbízható kimutatásához és vizsgálatához viszont képalkotásra van szükség, különösen a Föld–Nap-távolság tízszeresét meghaladó esetekben” – magyarázta a csillagász.

A kutatók szerint a csillag és az új bolygó is mindössze körülbelül 6 millió éves – tehát szinte újszülöttnek számítanak az általunk ismert 4,5 milliárd éves Naprendszerhez képest.

A bolygó egy poros és sziklás anyagból álló protoplanetáris korongban helyezkedik el, amelyet felülről figyel meg a teleszkóp. A kép tanúsága szerint két szélesebb, koncentrikus gyűrűből és egy szűkebb sávból áll, utóbbiban helyezkedik el a bolygó is.

Egyelőre nem tudni, milyen összetételű a bolygó légköre, de a jövőbeli Webb-mérések választ adhatnak erre. Az sem tisztázott, hogy a planéta – fiatalságából adódóan – még gyűjt-e anyagot maga köré, tovább növelve ezzel tömegét.

Bár ez a bolygó a legkisebb, amelyet eddig közvetlenül sikerült megfigyelni, a Földhöz hasonló, kisebb kőzetbolygóktól még mindig jóval nagyobb

– ezek viszont az élet keresése szempontjából lennének igazán ígéretesek. „A jövőre nézve remélem, hogy egyszer valóra válik a Föld-szerű bolygók közvetlen képalkotása és az esetleges élet jeleinek keresése is” – fogalmazott a csillagász.

Kiemelt kép: A Webb első bolygófelfedezése közvetlen képalkotással (Fotó: X)

Ajánljuk még