Kapu Tibor, Magyarország második űrhajósa, közép-európai idő szerint június 26-án, 12 óra 31 perckor megérkezett a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). A SpaceX legújabb, Grace nevű Crew Dragon űrhajója az Axiom Space Ax–4 elnevezésű küldetésének részeként sikeresen dokkolt az űrállomás Harmony moduljának 2-es, az űr irányába néző csatlakozópontján.
Az űrhajó a június 25-én, magyar idő szerint 8:31-kor történt kilövését követően alig egy nappal, a reggeli órákban érkezett meg az ISS-hez. Az automatikus dokkolási folyamat során a Dragon önállóan, a fedélzeti rendszerei segítségével hajtotta végre a precíz közeledési és illeszkedési manővereket. Radarok, LIDAR, optikai kamerák és GPS-rendszer támogatták a műveletet, és az űrhajó lépésről lépésre, centiméteres pontossággal közelítette meg az alacsony Föld körüli pályán, 400-420 kilométeres magasságban keringő űrállomást.
A dokkolás folyamata teljes mértékben autonóm módon zajlott, vagyis sem a személyzet, sem a földi irányítás nem irányította kézzel a manővert, csupán felügyelték annak minden szakaszát.
Kapcsolódó tartalom
A csatlakozást követően több biztonsági lépés következik: előbb szivárgásvizsgálat és nyomáskiegyenlítés történik, majd körülbelül 1,5–2 órával a dokkolás után a zsilipajtók megnyílnak, és a személyzet beléphet az ISS fedélzetére.
Kapu Tibor így elsőként képviselheti Magyarországot az 1998 óta működő Nemzetközi Űrállomáson.
Az Ax–4 küldetése négy tagból áll: Peggy Whitson amerikai parancsnok, Shubhanshu Shukla indiai pilóta, Slawosz Uznanski-Wisniewski lengyel küldetésspecialista, valamint Kapu Tibor, aki a HUNOR magyar űrhajós program képviseletében vesz részt a misszióban. Míg Whitson már ötödik alkalommal jár az űrben, a három másik űrhajós számára ez az első űrutazás.
A Falcon–9 rakétával útnak indított Crew Dragon űrhajó a Kennedy Űrközpont 39A indítóállásából emelkedett a magasba. A kilövés után a hordozórakéta első fokozata rendben levált, majd visszatért, és sikeresen landolt. A második fokozat leválása után a Dragon már alacsony Föld körüli pályán haladt tovább, a súlytalanság állapotában.
A küldetés célja, hogy előmozdítsa a mikrogravitációs környezetben végzett nemzetközi tudományos kutatásokat. A személyzet a tervek szerint 14 napot tölt az ISS-en, ez idő alatt mintegy 60 tudományos vizsgálatot végez el.
A magyar HUNOR program keretében összesen 25 kísérlet és technológiai demonstráció valósul meg, melyek az orvostudomány, anyagtudomány, űrélettan, robotika és egyéb területeket érintenek.
Kapu Tibor űrutazása 45 évvel Farkas Bertalan 1980-as Szaljut–6 küldetése után történelmi jelentőségű mérföldkő a magyar űrkutatásban. Bár Farkas volt az első magyar, aki a világűrbe jutott, Kapu Tibor az első, aki a modern Nemzetközi Űrállomáson végezhet kutatómunkát.
A következő órákban, a személyzet belépését követően kezdetét veszi a küldetés érdemi tudományos szakasza, amely nemcsak Magyarország, de az egész nemzetközi űrközösség számára fontos adatokat és eredményeket hozhat.