Kapu Tiborral és Cserényi Gyulával, a két kiválasztott űrhajóssal az évek során nem csupán interjúk készültek, hanem egy olyan bensőséges viszony is kialakult, hogy már nem kívülállóként tekintünk rájuk. Ezért is volt számomra hatalmas öröm, amikor megtudtam, hogy ott lehetek az Egyesült Államokban, a floridai indítás helyszínén – még ha a karanténszabályok miatt fizikailag nem is foghatunk kezet az indulás előtt.

A felkészülés a közvetítésre hónapok óta tart

Társműsorvezetőmmel, Horváth Ágnessel – akit a „felbocsátás karmestereként” emlegetek – együtt dolgozunk azon, hogy a hallgatók a lehető legátfogóbb, legérzékletesebb tudósítást kapják erről a megismételhetetlen pillanatról. Már most is rengeteg archív anyagot hallgatunk újra, vágunk és frissítünk, hogy a legizgalmasabb pillanatokat újraélhessük a közönséggel. A felbocsátás napjának minden mozzanatát megterveztük, a televíziós közvetítésben pedig Joó Csaba, az M1 Jó világ című műsorának riportere segít.

Milyen ember Kapu Tibor?

Egy szóval: kivételes. Hihetetlenül intelligens, elképesztően művelt, és minden túlzás nélkül: jó fej. Amikor gyorsan beszél, mindig az jut eszembe, hogy négyszer gyorsabban gondolkodik, mint ahogy beszélni tud. Ő maga is mondta, hogy az elején a kiváló jelöltek között esélytelennek érezte magát – mégis ő az, aki most a Dragon kapszulájába ülhet majd. Mint a legkisebb királyfi, végigment az úton, és bebizonyította, hogy ha hiszünk benne, bármi lehetséges.

A háttérben ott van a másik űrhajós

Kevesebb szó esik Cserényi Gyuláról, pedig ugyanazt a kiképzést kapta meg, mint Kapu Tibor. Bármelyik pillanatban ő is beülhetne a Dragonba. És lehet, hogy egy következő küldetés, például az Axiom–5 során, ő is eljut az űrbe. Azonban már most is kulcsszereplő: tudását később az oktatásban, kutatásban is kamatoztathatja.

Van egy stúdió, ami örökre „Kapu Tibor stúdió” marad

Amikor először megérkezett hozzánk a Kossuth Rádió 3-as stúdiójába – amit épp akkor újítottunk fel –, azt mondta: „Ez az én stúdióm, veletek avattam fel.” Innen indult minden. Ettől kezdve mi is így nevezzük a stúdiót. Tudta, hogy hol szokott ülni, és mi is tudtuk: kivételes egyéniség van közöttünk.

Ez az üzenet talán a legfontosabb a társadalom számára

A fiataloknak azt mutatja: nincsen lehetetlen. Tibor egyike volt annak a 44 embernek, akik bejutottak a szűkített körbe a 247 elképesztő képességű jelentkezőből – mégis azt mondta, „nem értem, mit keresek itt”.

Balog Tamás műsorvezető (Fotó: MTVA/Csöndör Kinga)

És mégis: ő lett az, aki végigcsinálta, megtanulta, felkészült, és most 14 nap alatt 30 tudományos kísérletet végez majd el a világűrben – olyat, ami előtt még a NASA is kalapot emel. Ez nemcsak a tudomány ünnepe, hanem egy nemzeté is.

Tibor története azt üzeni a fiataloknak – és mindannyiunknak –, hogy nincs lehetetlen. Egy szerény srác, aki ma az országot képviseli a világ legnagyobb űrkutatási programjában. Ha ő meg tudta csinálni, más is megteheti – ha tanul, ha dolgozik, ha hisz benne. Ez a misszió nemcsak tudományos, hanem kulturális és társadalmi szempontból is jelentős. Megmutatja, hogy kis országként is lehetünk részesei a legnagyobb globális együttműködéseknek. Hogy a tudás, a kitartás és az alázat mindig utat talál – akár a világűrbe is.

Közvetítés a történelmi pillanat küszöbén

Sajnos nem mindent mondhatunk el vagy mutathatunk meg a közvetítés során, hiszen szigorú NASA-protokollnak kell nekünk is megfelelni. De amit megmutathatunk, azt megmutatjuk – szívből, lélekből, szakmailag felkészülten. Ez több mint egy küldetés. Ez egy magyar történet. Egy emberről, aki hitt benne. Egy országról, amely mögé állt. És rólunk, akik elmesélhetjük.

Kiemelt kép: Balog Tamás, Horváth Ágnes Cserényi Gyula (Fotó: MTVA/Markal Ádám)