Az űrkutatás történetében új fejezetet fog nyitni ez a rendkívüli jelentőségű felfedezés, ami először szolgáltat empirikus bizonyítékot arra, hogy a Naprendszeren kívüli csillagrendszerekben is jelen lehet az élet kialakulásának egyik legfontosabb feltétele, a víz.
A NASA James Webb űrteleszkópjának segítségével a kutatók megerősítették a kristályos vízjég jelenlétét abban a kozmikus porból álló törmelékkorongban, amely egy, a Naphoz hasonló csillag körül kering 155 fényévnyire a Földtől – számolt be a Magyar Nemzet.
„ A James Web egyértelműen nem csak vízjeget, hanem kristályos vízjeget is észlelt, ami például megtalálható a Szaturnusz gyűrűiben vagy olyan távoli helyen is, mint a Naprendszerünk Kuiper-övében” – idézi a NASA honlapja Chen Xie-t, az új tanulmány vezető szerzőjét és a Baltimore-i Johns Hopkins Egyetem kutatóját.
A csillagászok már évtizedek óta vártak erre a végleges bizonyítékra.
A vízjég létfontosságú összetevője a fiatal csillagok körül kialakult kozmikus porból álló korongoknak, amelyek erősen befolyásolják az óriásbolygók kialakulását,
a kisebb égitestek, mint például az üstökösök és aszteroidák pedig eljuttathatják a vízjeget a már teljesen kialakult sziklás bolygókra is.
A HD 181327 katalógusszámú csillag lényegesen fiatalabb, mint a mi Napunk. A csillag valamivel nagyobb tömegű mint a Nap, és melegebb is, ami egy kissé nagyobb rendszer kialakulásához vezetett körülötte, mint amilyen a mi Naprendszerünk. A James Webb űrteleszkóp megfigyelési adatai megerősítik, hogy jelentős rés tátong a csillag és a törmelékkorong között – ami egy igen nagy kiterjedésű pormentes terület.
Kapcsolódó tartalom
Távolabb, a csillag törmelékkorongja hasonló a Naprendszerünk Kuiper-övéhez, amelyben törpebolygók, üstökösök és más különböző méretű kozmikus jég- és kődarabkák találhatók, és amelyek néha össze is ütköznek egymással. Évmilliárdokkal ezelőtt a Kuiper-övünk hasonló lehetett a HD 181327 csillag törmelékkorongjához. „A HD 181327 egy nagyon aktív rendszer” – magyarázza Christine Chen.
„Rendszeres, folyamatos ütközések zajlanak a törmelékkorongjában. Amikor ezek a jeges testek összeütköznek, apró, poros vízjég részecskéket bocsátanak ki, amelyek viszont már tökéletes méretűek ahhoz, hogy a James Webb észlelje ezeket” – fűzte hozzá a csillagász.
„A törmelékkorong külső része több mint 20 százalékban vízjégből áll” – mondja Chen Xie, a tanulmány vezető szerzője.
A csillaghoz közelebbi területeket is megvizsgálva azonban már jóval kevesebb vízjeget találtak. A törmelékkorong középső területén az űrteleszkóp csak 8 százalék vízjeget észlelt. Ebben a régióban valószínű, hogy a fagyott vízrészecskék valamivel gyorsabban keletkeznek mint ahogy megsemmisülnek. A csillaghoz legközelebb eső törmelékkorong területén a James Webb szinte már semmit sem észlelt. Valószínű, hogy a csillag ultraibolya fénye elpárologtatja a csillaghoz legközelebb fekvő törmelékgyűrű vízjegét.
Kapcsolódó tartalom
A tudóscsoport továbbra is a törmelékkorongokban és az aktívan formálódó bolygórendszerekben keresi és tanulmányozza majd a vízjeget a Tejútrendszerben.
„A vízjég jelenléte elősegíti a bolygóképződést”
– hangsúlyozza Chen Xie.
A felfedezés új perspektívát jelent a távoli csillagrendszerek exobolygóinak és a földönkívüli élet lehetőségeinek kutatásában. Mindez azért lehet jelentős, mert egyre több exobolygót azonosítanak a csillagászok a galaxisunkban, ez hozhatja az idegen élet jeleinek megtalálását is.
Az exobolygók azok a hideg égitestek, amelyek a Naprendszeren kívüli csillagrendszerekben találhatók, létezésük évszázadokon át csak tudományos hipotézisnek számított. Az első exobolygókat az 1990-es évek elején tudták azonosítani. A NASA Exoplanet Archive listája 2025. január 25-én már 5832 exobolygót tartott nyilván, és ezek száma folyamatosan növekszik.
A James Webb űrteleszkóp napjainkban a világ első számú űrtudományi obszervatóriumának számít.
E páratlan teljesítményű űrtávcső segítségével a Naprendszer újabb titkait fejthetjük meg, de a James Webb minden korábbinál nagyobb kitekintést biztosít más távoli világokra csakúgy, mint az univerzum titokzatos szerkezetére és a világegyetem eredetének rejtélyére, valamint a benne elfoglalt helyünkre nézve.
A James Webb projekt egy olyan nemzetközi program, amelyet a NASA vezet a partnereivel, az Európai Űrügynökséggel (ESA), valamint a Kanadai Űrügynökséggel (CSA) együtt.
Azért igen jelentős a James Weeb űrteleszkóp legújabb felfedezése, mert
először sikerült kimutatni fagyott és kristályos vízjeget egy távoli csillagrendszerben,
ez új megvilágításba helyezi a Naprendszeren kívüli bolygórendszerek képződésével kapcsolatos ismereteinket újabb támpontot nyújthat a földönkívüli élet lehetőségeinek kutatásához.
Kiemelt kép forrása: NASA