A Mosura fentoni nevű, több mint 500 millió évvel ezelőtt élt ragadozó lenyűgöző új részleteket árul el a Föld korai állatvilágáról, és ismét megerősíti, milyen sokrétű volt az élet már a kambriumi robbanás idején. A Mosura – becenevén tengeri lepke – nagyjából egy emberi ujj hosszúságú volt, fejét három szem díszítette, szája kerek és fogakkal bélelt volt, teste mindkét oldalán úszólebenyekkel rendelkezett, és karomszerű képződmények meredeztek ki a fejéből.
A lelet különlegessége, hogy kiváló állapotban őrződött meg, lehetővé téve a kutatóknak, hogy részletesen tanulmányozzák anatómiai felépítését.
A Manitoba Múzeum paleontológiai és geológiai kurátora, valamint a felfedezést bemutató tanulmány vezető szerzője elmondta: „A feje elején egy pár ízelt karma található, amelyeken nagyon hosszú tüskék vannak” – fogalmazott, majd hozzátette: „Ettől már-már egyfajta Ollókezű Edward-szerű megjelenése van.”
A Mosura a kihalt radiodonták csoportjába tartozik, amelybe a kambriumi korszak csúcsragadozója is beletartozik. A frissen felfedezett faj azonban anatómiailag sokkal összetettebbnek bizonyult, mint amilyennek a kutatók ezt a csoportot korábban gondolták. Míg más radiodonták testének hátsó része viszonylag egyszerű felépítésű, a Mosura esetében 16 szegmensből álló, kopoltyúkkal bélelt struktúra figyelhető meg – hasonlóan a modern ízeltlábúakhoz – közölte az NPR.
„Ez arra utal, hogy ezek az állatok már képesek voltak testük különböző részeinek módosítására”
– tette hozzá a kurátor.
A Mosura nyílt keringési rendszerrel rendelkezett: szíve a vért a nagy testüregekbe, az úgynevezett lacunákba pumpálta. Az élőlény valószínűleg lebegve úszott, testlebenyeivel mozgatva magát a vízben, hasonlóan a mai rájákhoz.
A kutatók szerint a Mosura felfedezése azt bizonyítja, hogy az élet sokkal változatosabb és összetettebb volt már a kambriumi robbanás előtt is, mint ahogyan azt eddig hittük.
A kambriumi robbanás a Föld történetének egyik legfontosabb evolúciós eseménye volt, amikor a legtöbb ma ismert állattörzs alapvető testfelépítése kialakult.
Stewart Edie, a Smithsonian Természettudományi Múzeum paleobiológusa szerint: „A Mosura közelmúltbeli felfedezése rávilágít arra, hogy még azok a csoportok is – például a radiodonták –, amelyeket korábban evolúciósan mellékszereplőnek tartottunk, aktív és kreatív részesei voltak az élővilág sokszínűségének kialakulásában.”
A Mosura fentoni a Royal Society Open Science tudományos folyóiratban publikált tanulmány révén már most fontos helyet foglal el a kambriumi korszak kutatásában, és új lendületet adhat az ősi tengeri élőlények evolúciójának megértéséhez.