„Képzeljék csak el, hogy egy napon a saját robotgyárunkban a robotok saját magukat szerelik össze” – mondta Yao Maoqing, az AgiBot egyik partnere.
A humanoid robotok jelentőségét Peking számára jól mutatja, hogy Xi Jinping kínai elnök a múlt hónapban személyesen is megtekintette az AgiBot robotjait Sanghajban.
A látogatás során tréfásan megjegyezte, hogy talán egyszer focicsapatban is játszhatnának ezek a gépek.
Egy másik hazai humanoidrobot-fejlesztő, a Unitree is részt vett azon az üzleti találkozón, amelyet Xi az év elején tartott a magáncégek számára, és ahol arra biztatta őket, hogy segítsék Kína gazdaságát. Miközben az Egyesült Államok tárgyalásokat folytat Kínával a Donald Trump elnök által kivetett vámokról, hogy segítsen visszahozni az amerikai gyártási munkahelyeket, Peking egy új ipari forradalmat céloz meg, ahol számos gyári feladatot humanoid robotok végeznének.
Az elmúlt években a kínai humanoid robotok egyre lenyűgözőbb mozgásképességeket mutattak be, többek között szaltókat hajtottak végre, lefutottak egy félmaratont, sőt focizni is tudnak – ahogy Xi is utalt rá.
A Reuters most számolt be először arról, hogy Kína mesterséges intelligencia terén elért előrelépései – részben olyan hazai cégek sikereinek köszönhetően, mint a DeepSeek, valamint az állami támogatások – lehetővé teszik a humanoid fejlesztők számára, hogy az eddig is lenyűgöző hardvert azzal a szoftverrel párosítsák, amely gazdaságilag is értékessé teheti ezeket a gépeket.
A Reuters több mint egy tucat személlyel – kínai robotgyártókkal, befektetőkkel, ügyfelekkel és elemzőkkel – készített interjút, akik elmondták, hogy
az úgynevezett „robotagyak” fejlesztésében elért áttörések révén ezek a gépek a látványosságból önálló tanulásra képes, termelékeny munkavállalókká válhatnak, ami forradalmasíthatja a világ vezető gyártóhatalmát.
A megszólalók szerint Kína azzal kíván előnyt szerezni, hogy az adatok begyűjtésére és az MI modellek fejlettségére összpontosít. Többen kiemelték, hogy a DeepSeek technológiai tudása nagy segítséget nyújt.
Ha sikerül széles körben bevezetni ezeket a robotokat a gyártósorokon, az lehetővé tenné Kína számára, hogy tovább ösztönözze a gazdasági növekedést, és megőrizze gyártási fölényét – így a terület kiélezett versenyhelyzetet teremt az Egyesült Államokkal.
Kevésbé világos azonban, hogy Peking miként fogja kezelni a gyári dolgozók esetleges elbocsátásának kérdését.
Az állami média szerint – ahogyan az a korábbi ipari forradalmak esetében is történt – a hosszú távú munkahelyteremtés felül fogja múlni a rövid távú fájdalmakat.
Állami támogatás
A kínai hatóságok bőkezű támogatásokat nyújtanak a humanoid robotokat fejlesztő cégeknek. Az elmúlt év során több mint 20 milliárd dollárt különítettek el erre a célra, és Peking egy 1 milliárd jüanos alapot is létrehozott a mesterséges intelligencia és robotika területén működő startupok támogatására – derül ki hivatalos bejelentésekből.
A kormány emellett kulcsfontosságú vásárló is: a Reuters által áttekintett több száz közbeszerzési dokumentum szerint az állami beszerzések humanoid robotokra és kapcsolódó technológiákra 2023-ban még csak 4,7 millió jüant tettek ki, 2024-ben viszont már elérték a 214 millió jüant.
Egyes elemzők szerint a humanoid robotok hasonló pályát futhatnak be, mint az elektromos járművek, amelyek költségei az elmúlt évtizedben jelentősen csökkentek, mivel a gyártók tömegesen jelentek meg a piacon, és az állami támogatások ösztönözték a lakossági elterjedést.
A Bank of America Securities becslése szerint
a humanoid robotok alkatrészeinek átlagos költsége 2024 végére körülbelül 35 000 dollár lesz, de 2030-ra akár 17 000 dollárra is csökkenhet, ha az alkatrészek többségét Kínában gyártják.
Összehasonlításképpen: a Tesla Optimus robotjainak alkatrészköltsége – ha azokat Kínán kívülről szerzik be – jelenleg 50 000–60 000 dollár között mozog, tette hozzá Lee.
„A teljes beszállítói láncával Kína jelentős előnyre tett szert a gyártási költségek leszorításában” – mondta Lee a Reutersnek, hozzátéve, hogy
a globális humanoid roboteladások száma 2030-ra elérheti az évi 1 millió darabot.
Veszélyben vannak a munkahelyek?
Bár az iparág még kezdeti szakaszban van, a kínai törvényhozók már elkezdték megvitatni, milyen hosszú távú hatása lehet az intelligens humanoid robotoknak a munkaerőpiacra. A Kínai Nemzeti Statisztikai Hivatal 2023-as felmérése szerint körülbelül 123 millió ember dolgozik a gyártásban.
Az idei Országos Népi Gyűlésen Zheng Gongcheng szociális biztonsági szakértő arra figyelmeztetett, hogy
a robotok és mesterséges intelligencia fejlődése a gyártóipar körülbelül 70%-át érintheti, ami jelentős csökkenést okozhat a társadalombiztosítási befizetésekben.
Ugyanezen az eseményen Liu Qingfeng, az iFlytek elnöke egy mesterséges intelligencia munkanélküli biztosítási program létrehozását javasolta, amely hat–tizenkét hónapig nyújtana támogatást azoknak, akiket robotok váltanak ki.
Tang Jian, a kormány által támogatott Pekingi Humanoid Robotikai Innovációs Központ technológiai igazgatója a Reutersnek elmondta, hogy
prototípusaik olyan munkákra irányulnak, amelyeket az emberek nem szívesen végeznek el az unalmasságuk vagy veszélyességük miatt.
A munkahelyek jövőjével kapcsolatos aggodalmak ellenére Peking kulcsfontosságúnak tartja a technológiát, különösen az idősellátásban jelentkező munkaerőhiány kezelésére, mivel az 1,4 milliárdos kínai népesség egyre öregszik.
A kiemelt kép illusztráció (Fotó: Shutterstock)