Tim Friede nem orvos, hanem egykori kamionszerelő Wisconsinból, aki életét tette fel egy veszélyes küldetésre: saját testén kísérletezett kígyóméreggel, hogy egy napon segíthessen másokon. Az elmúlt 18 évben több mint 200 alkalommal maratta meg magát különféle mérges kígyókkal, és több mint 700 saját készítésű méreginjekciót adott be magának – írja a BBC.

Mindezt azért, hogy immunitást építsen ki, és most úgy tűnik, az önkísérletezés eredménye áttörést hozhat a gyógyászatban.

A Friede vérében található antitestekről kiderült, hogy képesek megvédeni állatokat a világ legveszélyesebb kígyófajtáinak halálos mérgeitől. Az újfajta ellenszérum nem egyetlen fajra szabott, mint a jelenlegi kezelések, hanem széles spektrumú védelmet nyújthat az elapidák, azaz az idegmérget termelő kígyók, például a kobrák, mambák és korallkígyók ellen.

A kutatást a Centivax biotechnológiai cég vezette, amelyet Dr. Jacob Glanville alapított. Ő volt az, aki felfigyelt Friede elképesztő történetére, és kapcsolatba lépett vele. „Az első hívásnál azt mondtam: Ez talán furcsán hangzik, de szeretném, ha adnál egy kis vért” – mesélte Glanville. Friede beleegyezett, és mivel csak vérmintákat használtak, a vizsgálat etikai jóváhagyást is kapott.

A tudósok a WHO által legveszélyesebbnek nyilvánított 19 elapid fajtát vizsgálták, és két olyan antitestet találtak Friede vérében, amelyek képesek voltak semlegesíteni különféle idegmérgek két fő csoportját.

A kutatók ezt egy harmadik, toxikus hatású anyag ellen kifejlesztett gyógyszerrel egészítették ki, így jött létre az a „koktél”, amely az egereket 13 faj halálos mérge ellen teljesen, további hat faj ellen pedig részlegesen védte meg.

„Ez példátlan védelmi szint. Ez a szérum olyan fajokat is lefedhet, amelyek ellen jelenleg egyáltalán nincs elérhető ellenszérum” – jelentette ki Glanville.

A kutatók most azon dolgoznak, hogy tovább finomítsák az antitesteket, és egy negyedik összetevő hozzáadásával még teljesebb védelmet biztosítsanak. A kígyómérgek másik fő csoportja, a viperák, véralvadást befolyásoló haemotoxinokat termelnek, így egy univerzális szérumhoz minden toxin típus ellen ható összetevőre szükség lesz.

„A következő 10–15 évben már minden fő méregtípusra lesz hatékony ellenszérum” – mondta Peter Kwong, a Columbia Egyetem immunológusa, aki szintén részt vett a kutatásban.

A végső cél egyetlen injekció, amely minden kígyómarás ellen hatásos.

Bár a fejlesztés még kísérleti szakaszban jár, a kutatók és a szakma egyaránt lelkesek. Nick Casewell, a Liverpooli Trópusi Orvostudományi Iskola szakértője szerint az eredmények „újszerűek és biztatóak”, de hangsúlyozta, még sok vizsgálatra van szükség, mielőtt emberi alkalmazásra is sor kerülhetne.

Tim Friede számára mindez hatalmas megerősítés: „Jó érzés, hogy valami jót csinálok az emberiségért” – nyilatkozta.