Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma és 17 szövetségi állam közösen indított pert a Google ellen, azzal vádolva a céget, hogy szándékosan alakította ki dominanciáját a digitális hirdetési piacon, ezzel elnyomva a versenytársakat és hátrányba hozva a kiadókat.
Leonie Brinkema kerületi bíró szerint a Google „szándékosan vett részt versenyellenes cselekmények sorozatában”, amelyek lehetővé tették számára, hogy „monopóliumot szerezzen és tartson fenn” a piacon.
Az ítéletben megállapították, hogy a Google magatartása károsította a versenyt, a kiadó partnereit és végső soron a fogyasztókat is.
A bíróság két pontban a felpereseknek adott igazat, míg a harmadik pontban, amely a Google egyes felvásárlásait érintette, például a DoubleClick megszerzését, elutasította a keresetet. „Az ügy felét megnyertük, a másik felét pedig fellebbezni fogjuk” – mondta Lee-Ann Mulholland, a Google szabályozási ügyekért felelős vezetője.
A Google a hirdetési piac vevői és eladói oldalán is jelen van, emellett egy saját hirdetési piacteret is üzemeltet.
Ez a koncentrált jelenlét lehetővé tette számára, hogy saját termékeit részesítse előnyben – állítják a felperesek.
Jason Kint, az online kiadókat képviselő Digital Content Next szövetség vezetője úgy nyilatkozott: „A Google ismételten arra használta piaci erejét, hogy saját termékeit preferálja, ezzel elfojtva az innovációt, és megfosztva a prémium kiadókat azoktól a bevételektől, amelyek a magas színvonalú újságírás fenntartásához szükségesek”.
John Kwoka közgazdász szerint az ügy most a jogorvoslati szakaszba léphet, amely akár az Alphabet részleges felbomlásához is vezethet.
Ez magában foglalhatja például a Chrome böngésző vagy más leányvállalatok értékesítését.
Ez a per már a második eset, amelyben az amerikai igazságügyi hatóságok sikerrel jártak a Google ellen, ugyanis egy korábbi eljárásban is megállapították már a vállalat dominanciáját az online keresési piacon is.
A Google ügyvédei azzal érveltek, hogy a vád túlságosan a múltbeli tevékenységekre fókuszált, miközben figyelmen kívül hagyta más nagy szereplők, például az Amazon jelenlétét az online hirdetési piacon.
Anupam Chander, a Georgetown Egyetem jogi professzora szerint a döntés ugyan nem fog azonnal érzékelhető változásokat hozni az internethasználók számára, de hatással lehet arra, hogy a hirdetésekből származó bevételek miként oszlanak meg a piaci szereplők között.
A szakértők szerint az ítélet fontos jogi precedenst teremthet a technológiai vállalatok piaci gyakorlatának szabályozásában, és lendületet adhat az eljárásoknak az Egyesült Államokban és világszerte egyaránt.
A Google közölte, hogy nem ért egyet a döntéssel, és minden lehetséges eszközt igénybe vesz annak megváltoztatására.
A világ egyik legnagyobb technológiai vállalatát azonban egyre erősebben szorongatják a versenyjogi szabályozók, és úgy tűnik, a jövőben újabb szigorításokra is számíthat.