A NASA, az Európai Űrügynökség (ESA) és a Kanadai Űrügynökség (CSA) közös teleszkópja, a James Webb űrtávcső egy különleges együttállást örökített meg: egy fiatal csillagból kiáramló anyagfelhőt, amely tökéletesen rásimul egy távoli spirálgalaxisra.
Mivel ez a csillagközi anyag viszonylag közel van a Földhöz, az űrteleszkóp új, részletes infravörös képe lehetővé teszi a kutatóknak, hogy olyan apró részleteket is megfigyeljenek, amelyek korábban nem voltak láthatók. A teleszkóp segít jobban megérteni, hogyan hatnak a fiatal csillagok környezetükre, miközben kialakulnak – írja az ESA/Webb.
Az új kép a Webb űrtávcső két fő műszerének, a közeli infravörös kamerának (NIRCam) és a közepes infravörös műszernek (MIRI) az adatait kombinálja. Ezek nagy felbontású képet adnak arról, hogyan mozog és ütközik a csillagból kiáramló anyag a környező térben. A Herbig-Haro 49/50 nevű objektum körülbelül 630 fényévnyire van tőlünk, a Kaméleon csillagképben.
A Herbig-Haro objektumok olyan anyagkilövellések, amelyeket fiatal csillagok bocsátanak ki. Ezek a sugárnyalábok akár több fényév hosszan is elnyúlhatnak, miközben sűrűbb gáz- és porfelhőkbe csapódnak. Az ütközéskor lökéshullámok alakulnak ki, amelyek felmelegítik az anyagot. Ahogy ez az anyag fokozatosan lehűl, fényt bocsát ki, amely az emberi szem számára látható vagy infravörös tartományba esik.
Amikor a NASA Spitzer űrteleszkópja 2006-ban először megfigyelte ezt az objektumot, a kutatók a „kozmikus tornádó” nevet adták neki, mert úgy tűnt, mintha egy hatalmas, csavarodó tölcsér lenne. Ugyanakkor nem voltak biztosak abban, hogy a „tornádó” csúcsánál látható homályos folt pontosan mi lehet.
Most a Webb, a világ eddigi legnagyobb és legerősebb űrteleszkópja nagy felbontású képeinek köszönhetően kiderült, hogy valójában egy nagyon távoli spirálgalaxist látunk, amely véletlenül pont a csillagközi anyag mögött helyezkedik el. Az új felvételeken ráadásul még sok más, távoli galaxist is felfedezhetünk a háttérben.