Ez az utasítás azután érkezett, hogy Trump kinyilvánította: szeretne olyan megállapodást kötni Iránnal, amely nagyobb ellenőrzést biztosít az ország nukleáris képességei felett. Trump közel-keleti különmegbízottja, Steve Witkoff múlt héten Abu-Dzabiban adta át a levelet az Egyesült Arab Emírségek elnökének, Mohamed bin Zajed al-Nahjannak – a levél tartalmát ismerő forrás a CNN-nek. Az Egyesült Arab Emírségek ezt követően továbbította a levelet az iráni vezetésnek.
„Trump elnök világossá tette Hámenei ajatollah számára, hogy diplomáciai úton szeretné rendezni az iráni nukleáris program körüli vitát – méghozzá nagyon hamar –, és ha ez nem lehetséges, akkor más módok is rendelkezésre állnak a helyzet rendezésére”
– nyilatkozta a nemzetbiztonsági tanács szóvivője, Brian Hughes.
Trump kedden, egy telefonbeszélgetés során, Oroszország elnökével, Vlagyimir Putyinnal is tárgyalt egy lehetséges nukleáris megállapodásról Iránnal – derült ki a Fehér Ház közleményéből.
Kapcsolódó tartalom
A közlemény szerint Trump és Putyin „általánosan beszéltek a Közel-Keletről, mint egy olyan térségről, ahol együttműködésre van lehetőség a jövőbeli konfliktusok megelőzésére. Megvitatták továbbá a stratégiai fegyverek terjedésének megállításának szükségességét, és egyeztettek arról, hogyan biztosítható ennek a lehető legszélesebb körű alkalmazása.”
„A két vezető egyetértett abban, hogy Iránnak soha nem szabad olyan helyzetbe kerülnie, hogy elpusztíthassa Izraelt”
– állt a közleményben.
Trump a hónap elején a Fox Newsnak azt mondta:
„Két módja van Irán kezelésének: katonailag, vagy egy megállapodással. Én inkább a megállapodást választanám, mert nem akarok ártani Iránnak.”
„Azt mondtam, remélem, hogy tárgyalni fogtok, mert ez sokkal jobb lesz Iránnak– a másik lehetőség az, hogy lépnünk kell, mert nem engedhetjük, hogy nukleáris fegyverük legyen” – tette hozzá az amerikai elnök.
Kapcsolódó tartalom
Egyelőre nem világos, hogyan reagálna az Egyesült Államok, ha Irán nem lépne közvetlen tárgyalásokba nukleáris programjáról. Ugyanakkor amerikai vezetők nem zárták ki egy esetleges katonai akció lehetőségét sem, akár az Egyesült Államok, akár Izrael részéről, az iráni nukleáris létesítmények ellen a jövőben.
Első elnöki ciklusa alatt Trump kilépett az Obama-kormányzat által kötött iráni nukleáris megállapodásból, valamint amerikai vezetéssel célzott csapást rendelt el az iráni parancsnok, Kászim Szulejmáni ellen, ami tovább fokozta a feszültséget Teheránnal.
Második hivatali ciklusában Trump visszatért Iránnal szemben a „maximális nyomásgyakorlás” politikájához, amelynek célja az ország gazdasági és diplomáciai elszigetelése.
Hámenei nemrég azt mondta, hogy az úgynevezett „erőszakos államok” által szorgalmazott tárgyalások célja nem a problémák megoldása, hanem mások uralma alá hajtása.
Kiemelt kép: Donald Trump amerikai elnök (Fotó: MTI/EPA/Getty Images pool/Win McNamee)