Aktuális

Bombariadó volt Székesfehérváron, Cser-Palkovics András is megszólalt

Rejtélyes marsi halmok bizonyíthatják, hogy a bolygó északi felét egykor víz borította

| Szerző: Szmodics Dávid
A Marson több ezer dombon és kisebb halmon találtak agyagásvány-rétegeket, amelyek akkor keletkeztek, amikor folyóvíz léphetett kölcsönhatásba a kőzetekkel egy olyan időszakban, amikor a Mars északi részét víz boríthatta.

„Ez a kutatás azt mutatja, hogy a Mars éghajlata drámaian más volt a távoli múltban” – közölte Joe McNeil, a londoni Természettudományi Múzeum munkatársa a Space.com cikke szerint. „A halmok agyagásványokban gazdagok, ami azt jelenti, hogy közel négymilliárd évvel ezelőtt nagy mennyiségben kellett jelen lennie folyékony víznek a felszínen.”

A Mars két félből álló bolygó. Délen ősi felföldek, míg északon erodált, többnyire alacsonyan fekvő síkságok találhatók, ahol a feltételezések szerint egykor nagy mennyiségű víz volt. Valóban,

ma már elsöprő mennyiségű bizonyíték szól amellett, hogy a Mars egykor melegebb és nedvesebb volt, folyókkal, tavakkal, sőt talán még óceánokkal is, amelyek csaknem négymilliárd évvel ezelőtt léteztek – évmilliókon keresztül.

Most a McNeil által vezetett kutatócsoport további bizonyítékot talált az északi tenger létezésére, több mint 15 ezer darab, akár 500 méter magas, agyagásványokat tartalmazó halom és domb formájában.

A Földön – például az Egyesült Államok nyugati részén – ilyen hegyek találhatók a sivatagi területeken, ahol a sziklaalakzatokat a szél évmilliókon keresztül formálta, erodálta.

A Marson közvetlenül az agyagrétegek alatt régebbi kőzetrétegek találhatók, amelyek nem tartalmaznak agyagot; az agyagrétegek felett pedig fiatalabb kőzetrétegek vannak, amelyek szintén nem tartalmaznak agyagot.

Egyértelműnek tűnik tehát, hogy az agyagrétegek a Mars történetének egy bizonyos nedves időszakából származnak,

a vörös bolygó Noachi-korszakából (amely a 4,2 és 3,7 milliárd évvel ezelőtti időszakot öleli fel), amely geológiai időszakot folyékony víz jelenléte jellemezte a vörös bolygón.

„Az Európai Űrügynökség (ESA) hamarosan induló Rosalind Franklin rovere fogja feltárni a területet, így lehetőség nyílik megtudni, volt-e valaha óceán a Marson, és ha igen, létezhetett-e ott élet” – ismertette McNeil. A Rosalind Franklin 2028-ban indul útjára, hogy a múltbéli élet nyomait keresse a Marson, a bolygó olyan területén, ahol erre a legnagyobb az esélye.

A kiemelt kép illusztráció. Mars felszínén tomboló porvihar (Fotó:MTI/EPA/ISRO)

Ajánljuk még