„Már van olyan inkubátor, amely biztosítja az embrió egészséges fejlődéséhez szükséges környezetet. Az inkubátort olyan kamerával szerelték fel, amely felvételeket készít az embrió fejlődési stádiumairól, majd ezekből a képekből egy filmet állítanak össze. Így látható az embrió fejlődési folyamata, a kutatók azt észlelték, ha intenzív fény éri az embriót, akkor lassul vagy leáll a sejtosztódás. Ez a jelenség vetette fel a kérdést, hogy miként lehetne a fejlődését fény használata nélkül kontrollálni, hogy ne legyen kitéve sérülésveszélynek” – magyarázta a Magyar Nemzetnek Bódis József, a Pécsi Tudományegyetemen működő Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium kutatócsoportjának vezetője, aki rátalált a világ legjobb fotonkameráit előállító japán cégre.
Kapcsolódó tartalom
Az általuk gyártott nagy felbontású fotonkamera tette lehetővé a tudósnak, hogy végre sikerüljön egy fotont lencsevégre kapnia. Majd fizikus társa segített abban, hogy három különböző analitikai módszerrel végül meg tudják jeleníteni az embrió fénykibocsátását. A kísérletet egérembrión végezték, az eredményt rögtön le is védték szabadalommal.
Bódis József kiemelte: a fejlesztés alatt álló inkubátorban lesz fotondetekció, infravörös-detekció és egészen minimális fény time-lapse. Ezek ötvözése teszi különlegessé a pécsi fejlesztésű inkubátort. Azért van mindháromra szükség, hogy a foton rendkívül gyenge energiakibocsátásából a lehető legkorrektebb képet és adatokat nyerjék ki, melyek alapján
meg tudják határozni, melyik a legéletképesebb embrió.
Az inkubátor elkészült, a hozzá illeszkedő szoftverfejlesztések zajlanak, és olyan fotondetektort is készítenek, ami érzékenyebb annál, mint amivel korábban dolgoztak.
„Ha ezek elkészülnek, az alapkutatásokat is el tudjuk végezni”– állította Bódis József.
A magyar szabályozás szerint
először az egereken kell lefolytatni a vizsgálatokat, ezután lehet engedélyt kérni a humán alkalmazásra.
„Abban bízom, a jövő év első felében az egérkísérleteket el tudjuk végezni már a saját új készülékünkkel, és benyújtjuk az engedélykérelmet az Egészségügyi Tudományos Tanácsnak arra, hogy az embereken folytathassuk az egerekétől eltérő fizikai paraméterek beállítását” – vélekedett a kutatócsoport vezetője.
Amikor a lombikbébiprogram elindult Magyarországon 1988-ban, sok ikervárandósság és vetélés történt, mára sokat javult a várandósságok aránya, bár még mindig nem a kívánatos mértékben. A nőknél általában 35 év után a petesejtek életképessége és megtermékenyíthetősége meredeken csökken. Ma már a szakma felkészült arra, hogy ha egy hölgy tudatosan éli az életét, akkor
a reprodukciós kora csúcsán le tudjon fagyasztatni akár embriót, akár petesejtet, amit később felhasználhat.
„A biológiát mi sem tudjuk meghazudtolni, de vannak technikák, amelyeket okosan lehetne használni. Nem mondom, hogy ez a jó út, mert a hölgyeknek mégiscsak a reproduktív korban kellene szülniük, de ne büntessük azokat, akik kicsúsztak az időből” – hangsúlyozta a professzor.
A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: MTI/ Varga György)