Az űrhajót egy Hosszú Menetelés-2F elnevezésű rakétával indították helyi idő szerint szerdán a kora reggeli órákban.
A misszióvezető Caj Hszü-csö ezredes, aki a 2022-es Sencsou-14 küldetés keretében már járt az űrben, társai pedig Szong Ling-tung, a légierő egykori pilótája és Vang Hao-cö mérnök. Vang Hao-cö a harmadik kínai úrhajósnő, aki részt vesz ilyen küldetésben.
A három űrhajós a Tienkung (Mennyei palota) űrállomás jelenlegi személyzetét váltja, s várhatóan majd jövő áprilisban, vagy májusban tér vissza a Földre.
Kapcsolódó tartalom
Kína már több évtized óta eurómilliárdokat fektet űrprogramjába. Az űrállomás megépítésére és saját űrexpedícióinak elindítására részben az sarkallta, hogy az Egyesült Államok nem fogadta be Kínát a Nemzetközi Űrállomás (ISS) programba.
Az ázsiai ország, amely 2003-ban küldte első űrhajósát az űrbe, azt tervezi, hogy 2030-ra embert küld a Holdra.
Kiemelt kép: A Sencsou-19 kínai űrmisszió legénysége (b-j) sajtóértekezletet tart a Kanszu északnyugati tartománybeli Csiucsüan űrközpontjában 2024. október 29-én. (Fotó: MTI/EPA/Jessica Lee)