„A Perseverance Mars-járó a Jezero-kráternél vizsgálódik, ami évmilliárdokkal ezelőtt valószínűleg egy kráter-tó volt, amibe folyók édesvizet, vagy valamilyen folyékony vizet szállítottak be. Ezt többek között onnan lehet tudni, hogy ha a műholdas felvételeken megnézzük ennek a Jezero-kráternek a környékét, akkor egy gyönyörű folyó deltának a képe rajzolódik ki előttünk. A Perseverance-nek az az egyik fő küldetése, hogy kiderítse, volt-e valamikor a múltban, évmilliárdokkal ezelőtt élet a Marsnak a felszínén” – mondta Pál Bernadett.
Kapcsolódó tartalom
„Úgy gondoltuk, hogy mivel a Földön is a folyó deltatorkolatokban, vizes környezetekben az agyagos kőzetek kiválóan alkalmasak a fosszíliáknak a megőrzésére, ezért valószínűleg, mivel mi emberek csak a víz alapú életet ismerjük, ezért feltételezhetjük, hogyha a Marson volt valamilyen hozzánk hasonló élet, akkor ennek a nyomait megtalálhatja egy ilyen környezetben” – hangsúlyozta a szakértő.
A bazalthoz hasonló, vulkanikus eredetű anortozit sziklát találtak a Marson. Az anortozit sziklát a kék színű sziklatömbök között fedezték fel a kiszáradt tó medrében.
„A felvételen az látszik, hogy a sötét színű kékes – fekete bazaltos kőzetek között van egy szikla, ami sokkal fehérebb, világosabb. Ez azért van, mert nem bazaltos kőzet, hanem ez egy anortozit kőzet. Ezt a Perseverance megvizsgálta és kiderült, hogy annak a kőzetnek az összetétele az másmilyen, mint az őt körülvevő összes kőzet, tehát, valahonnan máshonnan származik” – fogalmazott a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa.
How did this Mars rock get its stripes? @NASAPersevere spotted this intriguing rock, which may have rolled down to the pebbly terrain near Jezero Crater’s rim.
The rover’s science team hopes to spot an outcrop of this new rock type on the drive uphill: https://t.co/p8Mc7KfuEx pic.twitter.com/ZyAJoGIUwE
— NASA (@NASA) September 26, 2024
A Perseverance kutató-csoportjának két ötlete van annak kapcsán, hogy hogyan illetve honnan kerülhetett oda a kőzet.
A szakértő kiemelte: „Az egyik ötlet az az, hogy valamikor a múltban a folyók, amik beáramoltak a tóba, egyszerűen magukkal hozták ezt a nagy sziklát. A másik ötlet viszont az az, hogy mivel a bazaltok és az anortozitos kőzetek is vulkanikus magmás eredetű kőzetek, viszont nem pont ugyanonnan származnak, máskor kristályosodnak ki, így valószínűleg ez az anortozit más területéről származhat a Mars ősi kérgének, és éppen az is lehet, hogy az a becsapódás, ami ezt a krátert létrehozta, amiben utána a tó kialakult, annak a becsapódásnak a során dobódhatott ki a felszínre, és ha ez így van akkor egy sokkal mélyebb területről kapnánk mintát a Marsnak mint amit eddig láttunk.”