Aktuális

Oroszország légibombákat dobott Herszonra, sok a sérült

Érdekességek a Nobel-díjról – A Curie családtól Churchillen keresztül, Bob Dylanen át Karikó Katalinig és Krausz Ferencig

A hétfőn kezdődő héten jelentik be a Nobel-díjak idei kitüntetettjeinek nevét. Összeállításunkban érdekességeket mutatunk be a világ egyik legrangosabb elismerésének történetéből.

Az eddig 621 alkalommal odaítélt Nobel-díjaknak 1901 és 2023 között összesen pontosan ezer kitüntetettjük (970 személy és 30 szervezet) volt, de a többször is kitüntetettek miatt a díjazottak között 965 különböző személy és 27 különböző szervezet szerepel. A Nobel-díjat összesen 49 alkalommal nem osztották ki, ezek többsége a két világháború időszakára esett.

A kitüntetettek számát tekintve az orvosi Nobel-díj vezeti a listát, a 114 alkalommal odaítélt elismerésen 227 tudós osztozott, 40 alkalommal egy, 35-ször két, 39-szer három kitüntetettje volt.

A díjat 65 alkalommal kapta nő. A női kitüntetettek száma mégis csak 64, mert a lengyel-francia Marie Curie (lánykori nevén Maria Sklodowska) kétszer is kiérdemelte a díjat, ráadásul az összes kitüntetett között egyetlenként két tudományágban, 1903-ban fizikából, 1911-ben kémiából. 2020-ban Emmanuelle Charpentier és Jennifer A. Doudna kapták a kémiai Nobel-díjat, akkor először egy Nobel-díjon csak nők osztozkodtak. A nők közül 19-en kaptak Nobel-békedíjat, a közgazdasági elismerést csupán három nő, 2009-ben az amerikai Elinor Ostrom, 2019-ben a francia–amerikai Esther Duflo, 2023-ban az amerikai Claudia Goldin (az ezredik Nobel-díjas) vehette át.

A díjazottak között a Curie család az abszolút csúcstartó:

1903-ban Marie és Pierre Curie együtt kapta meg a fizikai Nobel-díjat, így ők lettek az első Nobel-díjas házaspár. 1935-ben lányuk, Iréne Joliot-Curie és férje, Frédéric Joliot-Curie kapott megosztott kémiai Nobel-díjat. Így övék az egyedüli Nobel-díjas anya-lánya, valamint apa-lánya cím, vejükkel kiegészülve ők tartják az egy családra eső legtöbb Nobel-díjas rekordját is.

Marie Curie a kezében lombikot tart, mellette férje, Pierre Curie (Fotó: Wikipedia.org)

A listán még négy házaspár szerepel: 1947-ben a cseh–amerikai Gerty és Carl Ferdinand Cori orvosi, a svéd Gunnar Myrdal 1974-ben közgazdasági Nobel-díjat, felesége, a diplomata Alva Myrdal 1982-ben Nobel-békedíjat vehetett át. 2014-ben a norvég May-Britt és Edvard Moser az orvosi, 2019-ben Esther Duflo és férje, az indiai–amerikai Abhijit Banerjee a közgazdasági Nobel-díjon osztozott.

Hét Nobel-díjas apa-fia páros bizonyítja, hogy az alma a kiváló elmék esetében sem esik messze a fájától: a brit William Henry Bragg és fia, William Lawrence Bragg 1915-ben – példátlan módon – közösen kapott fizikai Nobel-díjat. Szintén fizikából érdemelte ki az elismerést a dán Niels Bohr 1922-ben és fia, Aage Bohr 1975-ben, a svéd Karl Manne Siegbahn 1924-ben és fia, Kai Siegbahn 1981-ben, valamint az angol Joseph John Thomson 1906-ban és fia, George Paget Thomson 1937-ben. A svéd Hans von Euler-Chelpin 1929-ben kémiai, fia, Ulf von Euler 1970-ben orvosi, az amerikai Arthur Kornberg 1959-ben orvosi, fia, Roger Kornberg 2006-ban kémiai Nobel-díjas lett. A svéd Sune Bergström 1982-ben, a fia, Svante Pääbo 2022-ben kapott orvosi Nobel-díjat.

Egy Nobel-díjas testvérpár van, a holland Jan Tinbergen 1969-ben közgazdasági, Nikolaas öccse 1973-ban orvosi Nobel-díjat kapott.

A mindenkori legfiatalabb díjazott a pakisztáni Malala Juszafzai, aki 2014-ben 17 évesen nyerte el a Nobel-békedíjat.

Malala Juszafzai Nobel-békedíjas pakisztáni gyermekjogvédő (Fotó: MTI/EPA-EFE/Antonio Lacerda)

A szakmai Nobel-díjasok között William Lawrence Bragg a legfiatalabb kitüntetett, aki 1915-ben alig 25 évesen lett fizikai Nobel-díjas. Rekordja szinte megdönthetetlen, a mai tudóspalánták ilyen idősen kerülnek ki az iskolapadból.

Legidősebb korban John B. Goodenough amerikai szilárdtestfizikust tüntették ki, aki 2019-ben 97 évesen kapott kémiai Nobel-díjat. A legidősebb női kitüntetett, a brit Doris Lessing 2007-ben, 88 évesen lett irodalmi Nobel-díjas. Az élő Nobel-díjasok doyenje, a kínai–amerikai Jang Csen-ning elméleti fizikus október 1-jén volt 102 éves.

A többszörös Nobel-díjasok listáját a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) vezeti, amely háromszor (1917, 1944, 1963) kapta meg a Nobel-békedíjat. Kétszeres díjazott az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR, 1954 és 1981), valamint a fizikai Nobel-díjas amerikai John Bardeen (1956, 1972), a kémiai Nobel-díjas angol Frederick Sanger (1958, 1980), a szintén kémiai Nobel-díjas amerikai K. Barry Sharpless (2001, 2022), az 1903-ban fizikai, 1911-ben kémiai Nobel-díjas Marie Curie. Az 1954-ben kémiai Nobel-díjas és 1962-ben Nobel-békedíjas amerikai Linus Pauling az egyetlen többszörös díjazott, akinek egyik kitüntetésén sem kellett mással osztoznia.

A kitüntetést önszántukból ketten – a francia Jean-Paul Sartre 1964-ben az irodalmi, a vietnámi Le Duc Tho 1973-ban a Nobel-békedíjat – utasították vissza. A német Richard Kuhn 1938-ban, Adolf Butenandt 1939-ben a kémiai, Gerhard Domagk 1939-ben az orvosi Nobel-díj lemondására kényszerült Hitler parancsa miatt, a szovjet Borisz Paszternak 1958-ban előbb elfogadta, majd hatósági nyomásra visszautasította az irodalmi Nobel-díjat.

Posztumusz hárman kapták meg a díjat. 1931-ben a svéd Erik Axel Karlfeldt irodalmi, 1961-ben Dag Hammarskjöld volt ENSZ-főtitkár Nobel-békedíjat kapott. A Nobel Alapítvány módosított alapszabálya szerint 1974 óta posztumusz nem ítélik oda az elismerést. 2011-ben Ralph Steinman kanadai immunológus mégis így lett orvosi Nobel-díjas: a tudós a bejelentés előtt három nappal meghalt, de jelölését már nem vonták vissza.

A legmeglepőbb díjazott Sir Winston Churchill, akit politikusként inkább Nobel-békedíjasnak gondolnánk, pedig 1953-ban az irodalmit kapta meg.

2016-ban Bob Dylan amerikai rockzenész irodalmi Nobel-díja okozott meglepetést, 2019-ben pedig az, hogy két irodalmi Nobel-díjat adtak át, miután 2018-ban az elismerést odaítélő testület körül kirobbant botrány miatt elmaradt a díj odaítélése.

2023-ban két magyar, Karikó Katalin és Krausz Ferenc is kiérdemelte az elismerést.

Résztvevők és díjazottak a 2023-as Nobel-díjak átadási ünnepségén a stockholmi hangversenyteremben 2023. december 10-én. Karikó Katalin biokémikus (első sor, j4) Drew Weissman amerikai mikrobiológussal megosztva nyerte el az orvosi-élettani Nobel-díjat az mRNS-alapú oltóanyagok kifejlesztését megalapozó felfedezéseikkel. Krausz Ferenc fizikus (első sor, b2) az attoszekundumos fizika területének megalapításáért és az elektronok kutatásáért Anne L’Huillier és Pierre Agostini francia fizikusokkal megosztva nyerte el az idei fizikai Nobel-díjat (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: MTVA/Bizományosi: Faludi Imre)

Ajánljuk még