Krausz Ferenc Nobel-díja különleges helyet foglal el a magyar tudomány történetében, hiszen mindössze egy nappal Karikó Katalin Nobel-díja után kapta meg az elismerést. Karikó Katalin az mRNS-technológia kifejlesztésében játszott kulcsszerepet, amely forradalmasította a vakcinafejlesztést, és a Covid–19 elleni küzdelem egyik legnagyobb tudományos áttöréséhez vezetett.

Krausz Ferenc 1962. május 17-én született Móron. Gyermekkorától kezdve érdeklődött a tudományok iránt, és kivételes tehetsége már korán megmutatkozott.

1985-ben diplomázott az ELTE fizikaszakán, és a Műegyetemen villamosmérnöki oklevelet szerzett.

A Bécsi Műszaki Egyetemen 1991-ben szerezte doktori fokozatát, amely meghatározó állomás volt tudományos karrierjében. A doktorátus megszerzése után Krausz Ferenc nemzetközi karrierjét építette, kutatásaival olyan kérdésekre kereste a választ, amelyek alapvetően megváltoztatták a fény és az anyag kölcsönhatásának megértését. Folyamatosan a fény legkisebb időegységeit próbálta mérni, amely végül az attofizika úttörőjévé tette őt.

Krausz Ferenc kutatócsoportja elsőként állított elő és mért meg attoszekundumos fényimpulzust, és használta fel az elektronok atomon belüli mozgásának feltérképezésére, megalapozva az attofizika tudományát. Az elektronok gyors mozgását hagyományos eszközökkel lehetetlen volt pontosan megfigyelni, Krausz Ferenc és csapata azonban egy új technológiával olyan rövid fényimpulzusokat hozott létre, amelyek milliárdszor rövidebbek egy másodpercnél.

Forrás: Shutterstock

Ezekkel az impulzusokkal sikerült „lefényképezni” az elektronok mozgását, mintha egy szupergyors kamerával készítenének képeket.

Az attoszekundum az idő milliárdod részének trilliószorosát jelenti, így elképzelhetetlenül rövid időegységről van szó. Ezen rövid időintervallumok mérésével Krausz Ferenc és kollégái lehetővé tették, hogy láthatóvá váljon az elektronok mozgása atomokon belül.

Ez a felfedezés nemcsak a fizikusok számára fontos, hanem a mindennapi életben is lehetnek alkalmazásai:

• gyorsabb és hatékonyabb eszközök, például okostelefonok és számítógépek fejlesztését segítheti elő,
• pontosabb és biztonságosabb lézeres műtéteket, például szemműtéteket tehet lehetővé,
• hozzájárulhat hatékonyabb gyógyszerek és környezetbarát ipari technológiák kifejlesztéséhez,
• új diagnosztikai eszközök segítségével pontosabb képet adhat betegségekről,
• javíthatja a napelemek és akkumulátorok energiahatékonyságát, elősegítve a fenntartható technológiák fejlődését.

2023-ban Krausz Ferenc munkásságát is fizikai Nobel-díjjal ismerték el, amelyet a tudományos közösség már régóta megérdemeltnek tartott. A díjat az attoszekundumos fényimpulzusok létrehozásáért és az elektronok viselkedésének tanulmányozásában elért eredményeiért kapta. Ez a felfedezés forradalmi jelentőségű a kvantumfizikában, és alapvetően megváltoztatta azt, ahogyan a tudósok az anyagot és a fényt vizsgálják.

2024. október 1-jétől Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus professzor tudománypolitikai főtanácsadóként erősíti a magyar tudományos életet, miután elfogadta Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter felkérését. Krausz Ferencet 2023-ban a közmédia az Év Emberének választotta.

Karikó Katalin és Krausz Ferenc magyar Nobel-díjasok portréjával díszített fal az ünnepélyes átadás napján a budapesti Wesselényi utcában 2024. július 17-én. Karikó Katalin Nobel-díjas kutatóbiológus, biokémikus és Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, a CMF ügyvezető igazgatója 2023 decemberében kapta meg az elismerést (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

A Krausz Ferenc által kifejlesztett technológia új dimenziókat nyitott meg a tudományos kutatások számára, és a jövőben is nagy hatással lesz a kvantumfizikára, a kémiai reakciók vizsgálatára, valamint számos iparág fejlődésére.

Az évforduló alkalmából érdemes visszatekinteni Krausz életútjára, amely példát mutat a kitartásról, a tudomány iránti elkötelezettségről, és arról, hogy a magyar tudomány világszinten is komoly eredményekre képes.