Karikó Katalin Magyarországon kezdte meg tudományos pályáját, de 1985-ben az Egyesült Államokba költözött, hogy folytathassa kutatásait. Az út nem volt könnyű:
az mRNS-technológiába vetett hite hosszú ideig nem talált támogatókra,
kutatásai pedig finanszírozási nehézségekkel küzdöttek. A tudós kitartása és meggyőződése azonban rendíthetetlen volt.
Az mRNS-ről alkotott elképzelése, miszerint
a hírvivő RNS felhasználható az emberi sejtek immunválaszának serkentésére,
hosszú éveken keresztül nem kapott széles körű elismerést. Kutatótársa, Drew Weissman közreműködésével azonban sikerült kiküszöbölni az mRNS-molekula instabilitásával és immunreakcióival kapcsolatos problémákat, ezzel új utakat nyitva a vakcinafejlesztésben.
Karikó Katalin Nobel-díjas kutatóbiológus, biokémikus beszédet mond az ő és Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus kutatási eredményei előtt tisztelgő emlékérmék kibocsátási ünnepségén, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) épületében, 2024. június 18-án (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)Az mRNS-technológia forradalma
Az mRNS-technológia hatalmas áttörést hozott a Covid–19-világjárvány elleni harcban. A Pfizer–BioNTech és a Moderna vakcinák gyors kifejlesztése és bevezetése az mRNS-technológia segítségével történt. Ez a technológia új megközelítést kínált a vakcinák fejlesztésében: az mRNS-molekula utasításokat ad a sejteknek, hogy a vírus fehérjéjét előállítsák, így az immunrendszer „tanulhat” anélkül, hogy a teljes vírus megfertőzné a szervezetet.
Ez a forradalmi technológia gyorsan alkalmazkodott a Covid–19-vírushoz, ami lehetővé tette, hogy világszerte emberek millióinak életét mentse meg. Az mRNS-vakcinák nemcsak hatékonyak voltak a betegség ellen, de lehetőséget adtak arra is, hogy rövid időn belül alkalmazkodjanak a vírus újabb variánsaihoz is.
A Nobel-díj
A Nobel-díj odaítélése Karikó Katalinnak és Drew Weissmannak nemcsak a tudományos közösség elismerését tükrözi, hanem világszerte felhívta a figyelmet a tudomány és az orvostudomány fontosságára. Magyarország büszkén ünnepelte Karikó Katalint, akinek kitartása és tudományos elhivatottsága a magyar kutatók előtt is példaként szolgál.
Karikó Katalin biokémikus Nobel-díjának másolatával (Fotó: MTI/Lehoczky Péter).A Nobel-bizottság külön kiemelte, hogy Karikó Katalin és Drew Weissman munkája az mRNS-technológia sikeres klinikai alkalmazásához vezetett, amely nemcsak a Covid–19 elleni vakcinák alapja, hanem
számos jövőbeli terápiás megoldás előtt is megnyitotta az utat.
Számos nemzetközi elismerést követően a Nobel-díj volt a legnagyobb hivatalos elismerése a kutatópáros munkájának.
Az mRNS-technológia nem áll meg a Covid–19 elleni vakcináknál. A kutatópáros munkája további lehetőségeket kínál más betegségek, például a rák, az autoimmun betegségek és akár a HIV kezelésére is. Az mRNS-platform rugalmassága és gyors alkalmazkodási képessége új távlatokat nyithat a gyógyításban.
Karikó Katalin számára ez a Nobel-díj nemcsak egy életmű elismerése, hanem egy új korszak kezdete az orvostudományban. „Az mRNS-technológia nemcsak a Covid–19 elleni küzdelemben hozott áttörést, hanem hosszú távon forradalmasíthatja az orvostudományt is, ahogy újabb és újabb betegségek kezelésére alkalmazhatjuk majd” – mondta Karikó Katalin.
Karikó Katalin és Krausz Ferenc magyar Nobel-díjasok portréjával díszített fal az ünnepélyes átadás napján a budapesti Wesselényi utcában 2024. július 17-én (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)Karikó Katalin Nobel-díja nemcsak a tudományos kitartás diadala, hanem annak a bizonyítéka is, hogy
a tudományos innováció képes emberek millióinak életét megváltoztatni.
Az mRNS-vakcinák kifejlesztésében végzett munkája nemcsak a jelenre, hanem a jövőre is jelentős hatást gyakorol.
Karikó Katalin a Covid-járvány alatt a vírus elleni küzdelem egyik arca volt világszerte és már a Nobel-díj odaítélése előtt is több tucat tudományos díjat és elismerést kapott világszerte. Magyarországon – többek között – megkapta a Széchenyi-díjat és a Magyar Szent István-rendet. Érdemes megjegyezni, hogy a biokémikus kapta 2020-ban az első, MTVA által alapított Közmédia Év Embere Díjat.
Karikó Katalin Nobel-díja mellett egy nappal később, 2023. október 3-án egy másik magyar tudós is elnyerte a Nobel-díjat. Krausz Ferenc, a lézerfizika úttörője, szintén Nobel-díjat kapott a fizikában végzett munkájáért, különösen az attoszekundumos fényimpulzusok kutatásáért, amelyek lehetővé teszik az elektronok mozgásának vizsgálatát rendkívül rövid időskálákon. Ez a két díj jelentőségteljes a magyar tudomány számára, mivel mindkét kutató nemzetközi elismerést hozott Magyarországnak.
Karikó Katalin és Krausz Ferenc Nobel-díjas tudósok a tiszteletükre a stockholmi magyar nagykövetségen tartott ünnepségen 2023. december 9-én (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd).