„Csodálatos és nagyon szabad gyerekkorom volt. Sokat voltam kint a barátaimmal az utcán, játszótéren, erdőben” – emlékezett vissza fiatalkorára a Kossuth Rádió Nagyok című portréműsorában a tavalyi fizikai Nobel-díj egyik kitüntetettje. A tavaly a közmédia által az Év Emberének választott Krausz Ferenc eleven gyereknek jellemezte magát: az édesapja által kétkerekűvé alakított biciklit szinte azonnal tönkretette, de egyszer új cipőjének is rövid „élete” volt, mivel azzal taposta szét a barátaival rakott tüzet.

„Talán nem úgy nevezném magam, hogy rossz kisfiú voltam, de nagyon eleven, ami feltehetőleg sok tanáromnak az agyára ment, mert nehezen tudtam megülni csöndben. Előfordult, hogy bekiabáltam kérdezés nélkül egy tanári kérdésre a választ. Nehezemre esik azt mondani, hogy okos kisfiú voltam. Úgy gondolom, hogy szerencsés voltam, mert könnyen tanultam, és érdekeltek is bizonyos dolgok. Mindezekhez pedig már csak egy-két nagyon jó tanár kell, és akkor abból jó dolgok tudnak kisülni” – fogalmazott az eddigi szakmai pályafutását idén augusztus 20-án a legmagasabb állami kitüntetéssel, a Magyar Szent István-renddel is elismert tudós.

Krausz Ferenc hálás szívvel beszélt szüleiről is, akik mindent megadtak neki és testvérének, hogy azzal foglalkozzanak, ami a legjobban érdekli őket. „A szüleimtől tanultam meg, hogy tisztességes munkával lehet és kell az embernek a megélhetését biztosítani. Becsüljük és tiszteljük embertársainkat, és velük együtt próbáljunk meg boldogulni. Ezek a legfontosabb dolgok, amiket otthonról hoztam magammal, és úgy gondolom, erre tudtam sikeresen ráépíteni a kutatói pályámat” – mondta Krausz Ferenc, aki ugyanezt a gondoskodást, támogatást és megértést kapja feleségétől is. „A kutatási területen nincs nyolcórás munkaidő. Ahhoz, hogy az ember előre jusson, sok éjszakai és hétvégi műszakot kell beiktatni” – mondta, hozzátéve, sajnálja, hogy életmódja miatt nem sikerült több időt családjával tölteni, de ezt lányai soha sem vetették a szemére. „Ezt próbálom egy picit most pótolni, már van két pici unokám, és megpróbálok legalább egy héten egyszer időt keríteni arra, hogy velük legyek. Egészen fantasztikus érzés kisgyerekekkel együtt lenni, és látni, ahogy szinte hétről hétre fejlődnek.”

Kutatói mentalitásáról is beszélt a Kossuth Rádiónak adott interjúban. „Az idők folyamán megtanultam, ha nagy célokat akarunk elérni, akkor rendkívül céltudatosnak kell lenni. Úgy gondolom, hogy ez az élet minden területén valamilyen mértékig igaz, de talán még igazabb a tudományos kutatás területén.”

A Nobel-díjat érő attoszekundumos technikával megfigyelhető az elektronok mozgása, a beszélgetés során elmondta, hogy miért érdemes tanulmányozni az elektronokat: „Elektronok mozgása nélkül nincs élet, biológiai értelemben sincs és a modern élet sem létezne elektronok mozgása nélkül. Biológiai oldalról ahhoz, hogy egyszer majd a betegségek kialakulásának okait megértsük a legalapvetőbb szinten, az elektronok mozgása szintjén, meg kell tudni mérni ezeket a mozgásokat. A technológiai oldalon is szükséges mindez ahhoz, hogy egyre nagyobb teljesítőképességű elektronikai berendezéseket, elsősorban komputereket tudjunk előállítani” – mondta, hozzátéve, az emberiség számára fontos továbbfejleszteni a technológiát, hogy például a jelenleginél sokkal gyorsabb számítógépekkel előre lehessen jelezni egy földrengést vagy lavinát. Az attoszekundumos fizika orvoslásban való alkalmazhatóságának kutatására alapította meg Budapesten a Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központot, ahol bizonyos betegségek korai felismerésén dolgoznak. „A módszerről, amit eredetileg arra fejlesztettünk ki, hogy elektronok mozgását tudjuk vizsgálni, kiderült, arra is alkalmas, hogy a vér molekuláinak infravörös fényhullámok által keltett rezgését is meg tudjuk mérni. Ez megnyitotta az utat egy újfajta véralapú diagnosztikai módszer kifejlesztése felé, amely eredményeink alapján, egy egész sor súlyos betegség kialakulásának előjeleit mutathatja meg” – mondta, kiemelve például a hasnyálmirigy- vagy a tüdőrák korai felismerésének lehetőségét.

„Célunk, hogy ezzel a módszerrel ezeket a súlyos betegségeket olyan stádiumban sikerüljön észlelni, amikor a rendelkezésre álló terápiák teljes mértékben meg tudnak minket gyógyítani, vagy legalábbis a betegség előrehaladását meg tudják állítani, vagy nagymértékben le tudják lassítani” – emelte ki, és hozzátette: ha kutatásaik a tervezett módon alakulnak, módszerük széles körű bevezetésre is alkalmassá válhat a következő évtizedben.

A teljes beszélgetés újrahallgatható a műsor Médiaklikk-oldalán.

Nagyok – zenés portréműsor a Kossuth Rádióban hétköznap 19:30-tól.

Kiemelt kép: Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)