Az évente megrendezésre kerülő verseny a nemzeti válogatókon legjobb helyezést elért középiskolás diákok csillagászati tudását méri össze szerte a világból. A 2024-es eseményen 53 ország csapata találkozott a Rio de Janeirótól 110 km-re található Vassourasban.

A magyar delegáció augusztus 14-én indult Brazíliába, azonban Angliában nem érték el a repülő csatlakozást. Ennek eredményeképp kihasználták az időt és ellátogattak Greenwichbe, a királyi csillagvizsgálóhoz és a 0. szélességi fokhoz.

A kis kitérőt követően 16-án szerencsésen megérkeztek Vassouras-ba, ahol másnap délelőtt hivatalosan is elkezdődött a 17. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia. A diákokat átszállították a szállásukra, a Hotel Fazenda Ribeirão-ba, a csapatvezetőket a Santa Amália Hotelba, valamint a megfigyelőket a Bliss Hotel Vale do Caféhoz.

A több, mint 1 hetes megmérettetésen a versenyzőknek számot kellett adniuk tudásukról elméleti-, adatelemzési-, planetáriumi-, valamint távcsöves észlelési feladatsorokon keresztül.

Ezzel párhuzamosan zajlottak az IBM-ek (International Board Meeting), melyek során a csapatvezetők véglegesítették a feladatsorokat és azok megfogalmazását, valamint egyéb ügyeknek, többek között az éremhatároknak és a következő évek diákolimpiai szervezőinek megbeszélése is ezek keretei között történt.

Elsőként a csapatverseny feladatsorainak megismerése és letisztázása zajlott, ahol a diákoknak nemzetközi csapatokban kellett a Nap égi útja és egy iránytű segítségével meghatározni, hogy a mágneses és a földrajzi égtájak mennyire különböznek; ezt a következő napok során az elméleti, észlelési, planetáriumi és adatfeldolgozási fordulók véglegesítése követte, amelyekhez a magyar delegáció jelentős mértékben hozzájárult. A feladatsorok tesztelték a diákok elméleti ismereteit, feladatmegoldó képességét, gyakorlati problémamegoldó készségeit, égboltismeretét, valamint a csillagászat területén mutatott általános megértését. Az idei év egy különleges kihívását adta a déli égbolt, amelyet a verseny előtti este először láthattak a magyar diákok.

A megoldásokat, mint minden évben, a helyi szervezők, és a csapatvezetők is kijavították, majd ahol a delegáció kevésnek ítélte meg a pontszámot, a moderáció keretein belül érvelhetett azokért. Ezzel a lehetőséggel a magyar küldöttség is gyakran – sikerrel – élt. A moderáció során kialakultak a végső pontok, majd meghatározásra kerültek az éremhatárok is, azonban nem pontszámban, csak arányszámban, így a csapatvezetők is a diákjaik érmeinek ismerete nélkül, hatalmas izgalmak közepette indulhattak a záróceremóniára.

Az esemény során a diákok egy hatalmas területen fekvő szálláson tartózkodtak, amihez különböző sportpályák mellett még egy csónakázótó is tartozott. A feladatok mellett jutott idő szabadidős tevékenységekre és kirándulásra is. Meglátogattak egy természeti parkot, amely megismertette velük a helyi flórát és faunát, a brazíliai népmesék világát, valamint egy kávéültetvényre is eljutottak a delegációk tagjai.

A magyar eredményeket tekintve Vári Gergely Péter, a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium végzős diákja aranyéremmel tért haza, Elekes Dorottya, a Fasori Evangélikus Gimnázium 11. osztályos tanulója ezüstéremmel, bronzéremmel pedig a két 11. osztályos Milbik Csongor László, a győri Révai Miklós Gimnázium és Kollégiumból, valamint Dobák Bálint, a Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumból.

A magyar csapat további tagjai, Horváth Zsóka, a zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium végzős diákja, a csapatvezetők Dr. Kovács József, az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium tudományos főmunkatársa és Dr. Dálya Gergely, a Genti Egyetem posztdoktor kutatója, megfigyelőként pedig Varga Vázsony, fizikus, korábbi aranyérmes diákolimpikon és Rózsahegyi Márton, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont projektmenedzsere segítette a csapatot.