Tycho Brahe idejében nem ismerték a távcsöveket vagy a volfrámot, utóbbit mégis használta, amikor obszervatóriuma alagsorában gyógyító anyagokat kotyvasztott tehetős támogatóinak – hívta fel a figyelmet a CNN.

Tycho Brahe reneszánsz csillagász megfigyelte a Cassiopeia csillagképben bekövetkezett szupernóva-robbanást, ez a Tycho-féle nova

igazolta, hogy a csillagos égbolt nem örök és változatlan.

A tudós a távcsövek elterjedése előtt korát megelőző pontosságú méréseket végzett segédei által, párhuzamosan kezelt, többméteres kvadránsokkal, 1577-ben bebizonyította, hogy az égitestek nem átjárhatatlan szférákra rögzítve léteznek és nem légköri jelenségek.

II. Frigyes dán király Tychónak ajándékozta Ven szigetét, ahol

megépült az Uraniborg Európa első, csillagászati megfigyeléseket szolgáló épülete.

Tycho Brahe olyan járványokra is kereste az orvosságot, mint a pestis vagy a lepra, de olyan rosszullétekre is kellett gyógyír, mint például a gyomorfájás, ezért Tycho Brahe az Uraniborg alagsorában egy alkímiai laboratóriumot is berendezett.

Az alkímia az arany mesterséges előállításával és gyógyítással foglalkozott, Tycho Brahe megvetette az aranycsinálókat, ezért inkább gyógyszereket kifejlesztésével foglalkozott.

Készített pestis elleni szert II. Rudolf német-római császárnak,

a receptúrája 60 összetevőt tartalmazott a kígyóhústól az ópiumig, a gyógyszer hatását pedig zafírral és arannyal fokozták.

Poul Grinder-Hansen, a Dán Nemzeti Múzeum kurátora hangsúlyozta, hogy Tycho Brahe egyszerre foglalkozott csillagászattal és alkímiával,

azt gondolta, összefüggés van az égitestek, a földi anyagok és az emberi test szervei között.

II. Frigyes halála után IV. Keresztély csökkentette az Uraniborgra fordított pénzt. A tudós kapcsolata megromlott az udvarral, halála után pedig lerombolták az Uraniborgot.

Dán kutatók – a ma már Svédországhoz tartozó szigeten – igyekeztek rekonstruálni a helyszínen folytatott alkímiai munkát. Az egykori alkímiai műhelyből származó olyan üvegeket is találtak, amelyekben nagyobb mennyiségben volt nikkel, réz, cink, ón, antimon, volfrám, arany, higany, ólom. A volfrám jelenléte meglepetést okozott, mivel ezt az elemet ekkor még nem ismerték akkoriban.

Lund Rasmussen professzor szerint ez akár tudatos is lehetett, hiszen Georgius Agricola német ásványkutató az 1500-as évek elején leírta, hogy ón olvasztásakor valami különös habos anyag jelenik meg – ez volt a volfrám.

Tycho de Brahe dán csillagász (1546-1601) ónkoporsója látható a sírkamrában, a prágai Óváros téren álló Tyn-templomban 2010. november 15-én, amikor felnyitják a tudós sírját. Az asztronómust azért exhumálják, hogy kiderítsék halálának okát. (Fotó: MTI/EPA/Filip Singer

Tycho Brahe Prágában hunyt el és ott is temették el, testét 2010-ben exhumálták. A vizsgálat során

jelentős mennyiségű aranyat és rezet találtak a földi maradványaiban.

Brahe aranyat is fogyasztott és fém orrpótlást is hordott. Húszévesen egy párbaj következtében megsérült a homlokán és az orrnyergéből is elveszített egy darabot, a sérülés nyomát fém orrpótlékkal fedte el. A koponyáján végzett vizsgálatok szerint Bahe

halálát a protézisből testébe kerülő réz hatására kialakuló betegségek okozhatták.

Kiemelt kép forrása: Museum Boijmans