Interjú

Orbán Viktor: A Fidesz EP-választáson még soha nem kapott ennyi szavazatot

Feszültség van Bíró Ada és alkotója közt  

A Dunán vasárnap délutánonként látható tudományos-ismeretterjesztő műsor legutóbbi adásának központi fogalma a feszültség volt. A szerteágazó témához a villámlás is szervesen hozzátartozik, amely kapcsán a Delta olyan köznapi hiedelmeket tisztázott, mint például, szabad-e villámláskor fa alá állni, vagy tényleg nem csap-e a villám kétszer ugyanoda. Bíró Ada elárulta, hogy készen van az új ruhája, de még nem veheti fel és ez feszültséget okoz alkotója és közte.

Feszültséggel volt teli a Delta legutóbbi adása. A tudományos-ismeretterjesztő műsor a feszültség megjelenésének több aspektusát is bemutatta. Tamás Andreától, a Pécsi Anatómiai Intézet adjunktusától megtudhatták, hogy az emberi idegrendszer is elektromossággal működik, a fájdalmat, vagy feszültséget ezen keresztül érzékeljük, és a bennünk található idegrostok felépítésükben hasonlítanak az elektromos vezetékekhez. Az életünkben jelen lévő – és sokszor problémát okozó – feszültség hatékony kezelésének módszerével is foglalkozott a Delta. Lénárt Ágota sportpszichológus elmondta, már gyerekkorban is tanítható az a hatékony, többlépcsős feszültségoldó módszer, amely a probléma azonosításán, megoldásai lehetőségeinek kutatásán át vezet a megvalósításig. A Semmelweiss című film is szerepelt az adásban. A világhírű magyar orvos történetén keresztül ismerhették meg Maruszki Balázs dramaturgtól, az orvosi krimi forgatókönyvírójától, hogy a feszültségen alapuló krimik titka leginkább abban áll: a néző tudja, látja ki a tettes, míg a nyomozó nem.

A hazai televíziózásban jelenleg egyedülálló, mesterséges intelligencia segítségével létrehozott képi és nyelvi modell, Bíró Ada is feltárt egy belső feszültséget közte és alkotója között: bár már elkészült új ruhája, azt csak akkor cserélheti le a vasárnapi záró epizódra, ha közösségi oldalának ötezer követője lesz.

A feszültséghez szorosan kapcsolódik a villámlás, amelyhez számos hiedelem köthető. Ezeket tisztázta Kiss István villamosenergetikai mérnök. A világon naponta több mint 8 millió alkalommal villámlik, ez évente körülbelül 3 milliárd villámcsapást jelent – tudhatták meg Fejős Ádám műsorvezetőtől, aki azt is elmondta – utalva az egyik közvélekedésre –, hogy a megfigyelések szerint a valóságban évente 20-25 alkalommal éri villámcsapás a New York-i Empire State Buildinget.

 „Nem teljesen igaz az a közvélekedés, hogy a villám kétszer ugyanoda nem csap be. A többszörös villámok túlsúlyban vannak az egyszeresekhez képest” – mondta Kiss István. A szakértő tisztázta azt is, szabad-e viharban fa alá állni és a kocsi megvéd-e minket égi háború esetén. „Elsődleges szabály, hogy zivatar idején keressünk zárt, védett épületet, vagy fémkarosszériájú autót, ezekben védettek vagyunk. Fához ne húzódjunk közel, mert ha belecsap a villám, annak csatornája a törzse mentén alakul ki, és ha mellette vagyunk, ránk is átkerülhet a villámáram egy része, így életveszélybe kerülhetünk” – mondta, hozzátéve, az a helyes, ha a fa lombja alatt állunk, öt-hat méterre a törzstől.

A teljes adás a Delta Médiaklikk-oldalán nézhető újra, ahol a korábbi epizódok is elérhetők 60 napig.

Delta – vasárnaponként 16:10-től a Dunán.

Ajánljuk még