Kína legnagyobb, Hosszú Menetelés – 5 nevű űrrakétája a terveknek megfelelően helyi idő szerint 17 óra 27 perckor emelkedett a levegőbe a holdszondával a dél-kínai Hajnan szigeten található Vencsang indítóközpontból. A leszállóegységet, illetve a szondát szállító, legénység nélküli űrhajó 35 perccel később vált le a rakétáról, a földi irányítóközpont pedig ezt követően „teljes sikernek” nyilvánította a kilövést.
A tervek szerint a leszállóegység a Hold körüli pályára állt űrhajóról leválik és landol az égitest felszínén, ahol 48 órán belül megkezdi a talaj fúrását. Robotkarjával a kinyert mintákat egy tartályba gyűjti, majd újra összekapcsolódik az űrhajóval, amely visszaszállítja a Földre.
A küldetés 53 napig tart.
Mivel a Föld kísérőjének a rádiócsillagászat és más tudományos munka számára ideális, zavaró tényezőktől mentes rejtett oldalával való kapcsolat fenntartásához egy átjátszó műholdra van szükség, Kína márciusban fellőtt egy olyan műholdat, amely kommunikációs hídként fog működni a földi műveletek és a Holdon zajló robotmisszió között.
Kapcsolódó tartalom
A 1,2 tonnás Csüecsiao-2 műhold emellett a 2026-ban induló Csang’o-7 és a 2028-ban induló Csang’o-8 holdmisszió közvetítő platformjaként is szolgál majd. Elsőként azóta, hogy az egykori Szovjetunió 1976-ban hasonló missziót hajtott végre, Kína 2020-ban már juttatott vissza mintákat a Hold bolygónkkal szemközti oldaláról.
Peking jelenlegi ambiciózus űrprogramjának célja, hogy 2030-ra űrhajósokat juttasson a Holdra, valamint az, hogy ugyanebben az évben mintákat szállítson vissza a Marsról. A hosszabb távú, egyelőre koncepcionális fázisban lévő tervek szerint Kína a Hold felszínén állandó, legénységgel ellátott bázist is létesítene.
Kína 2003-ban hajtotta végre első legénységi űrmisszióját, és ezzel az egykori Szovjetunió és az Egyesült Államok után a harmadik ország lett, amely saját erőforrásait felhasználva embert juttatott az űrbe.
Három űrhajósa e héten, kedden tért vissza biztonságosan az ország Föld körüli pályán keringő, Tienkung (Mennyei Palota) nevű űrállomásán töltött hat hónapos küldetéséről. Peking korábban közölte, hogy idővel külföldi űrhajósoknak és űrturistáknak is hozzáférést kíván biztosítani űrállomásához.
Kiemelt kép: a Csang’o-6 űrhajót szállító Hosszú Menetelés-5 rakéta felszáll a dél-kínai Hainan tartományban lévő Wenchang űrállomáson lévő indítóállásról (Fotó: EPA/XINHUA / Guo Cheng)