Időjárás

Többórás ónos eső várható – ezekre a vármegyékre adtak ki figyelmeztetést

Miközben sikeresen landolt az első japán holdszonda, a NASA ismét elhalasztotta a Holdra szállást – több mint ötven éve nem járt ember a Föld kísérőjén

| Szerző: hirado.hu
Továbbra is teljesítehetetlen kihívást jelent az amerikai űrhajósok Holdra juttatása: a NASA ismét elhalasztotta az űrhajó-indítás időpontját. Eközben Japán múlt decemberben kilőtt eljuttatott űrszondája a napokban landolt a Föld kísérőjének felszínén. Ember utoljára 1972-ben járt a Holdon, az amerikai Apollo-17 űrhajó fedélzetén.

Amerika ismét lemarad a versenyben, hogy embert küldjön a Holdra:

a NASA sorra elhalasztotta az indítási dátumokat,

ezúttal komoly biztonsági aggályokra hivatkozva – írja a Daily Wire.

Kapcsolódó tartalom

Sorra „eltolt” űrprogramok

A NASA múlt heti közleményében a küldetéseket késleltette, olyan megoldatlan problémákra hivatkozva, mint egy akkumulátor, a hőpajzs, valamint a levegő szellőzéséért és a hőmérséklet szabályozásáért felelős áramköri komponens.


Az első legénységi küldetés, a Hold körüli pályára álló Artemis II indítása most 2025 szeptemberére tolódott ki.

Az Artemis III küldetést, melynek keretében 1972 óta először legénységgel landolt volna a Holdon egy űrhajó, 2026 szeptemberére rakták át.

Az Artemis II-t eredetileg idén novemberre, az Artemis III-at pedig 2025 decemberére tervezték.

A NASA szerint az Artemis IV küldetést, amelynek célja űrhajósok leszállása a Gateway nevű holdi űrállomáson, továbbra is 2028-ra tervezik. Az Artemis I nevű, személyzet nélküli tesztrepülést eredetileg 2018 novemberére tervezték, ám csak 2022 novemberében szállt fel az első rakéta.

Kapcsolódó tartalom

Az Artemis küldetéssorozat végső célja az emberes Mars-expedíciók előkészítése – teszi hozzá a Daily Wire.

Magyarázatot követelnek

A NASA tisztviselői szerdán a képviselőház tudományos és űrkutatási albizottsága előtt tett tanúvallomásukban magyarázatot adtak a késedelmekre. Az albizottság hangsúlyozta annak fontosságát, hogy más országokat megelőzve az első legénységet a Holdra juttassák,

megelőzve például Kínát.

William Russell, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (GAO) munkatársa aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a NASA az Artemis II után egy éven belül tervezi az Artemis III indítását.

„Egy év nem sok idő arra, hogy elvégezzük ezt a tanulást, megforduljunk és készen álljunk a 2026 szeptemberi indítási dátumra”

– vélte Russell. Catherine Koerner, a NASA kutatási rendszerek fejlesztéséért felelős helyettes adminisztrátora viszont megvédte az időzítést. Koerner azt mondta, hogy Amerika még mindig vezető szerepet tölt be a Hold felé vezető versenyben.

Michael Griffin, a Védelmi Minisztérium kutatásért és mérnöki tevékenységért felelős korábbi védelmi miniszterhelyettese szerint az Artemis II reális ütemterv szerint halad, az Artemis III azonban nem.

Számítanak Muskra

A GAO azt is megállapította, hogy a küldetés költségei nem eléggé átláthatóak: A NASA még nem közölte az Artemis III hivatalos költségeit, annak ellenére, hogy

a 2024-es pénzügyi évre vonatkozó költségvetési kérelmében 6,8 milliárd dollárt kért.

Az Artemis-küldetésekben kulcsfontosságú partner a SpaceX, az X vezérigazgatója, Elon Musk által alapított és vezetett vállalat, amely ember által használható leszállórendszert fejleszt, valamint az Axiom Space, amely az űrruhák fejlesztésén dolgozik.

Von Braun meghalt, vége a mesének?

Mint arról korábban a hirado.hu is megemlékezett, utoljára 1972. december 19-én tért vissza sikeres küldetéséből az utolsó, embereket szállító űrhajó, az Apollo-17 a Holdról.

Az amerikai Apollo-program űrhajóit a német bárói családból származó Wernher Magnus Maximilian Freiherr von Braun tervezte.

Von Braun fejlesztette ki a második világháború idején a német birodalom rakétafegyvereit, melyekkel Londont is elérték.

Az Egyesült Államok hírszerzése a második világháborút végén a Gemkapocs-hadművelet során az USA-ba hurcolt mintegy 1500 tudóst és mérnököt, közöttük Walter Dornbergert,

a V–2 rakétaprogram vezetőjét

és von Braunt.

Kapcsolódó tartalom

A német mérnök irányította menedzserként 1961-67 között a Saturn-V rakéták kifejlesztését, több ezer ember munkáját átlátva és felügyelve. A mai napig ez a 110 méter magas hordozóeszköz számít a valaha is – sorozatban – gyártott és szolgálatba állított, legnagyobb és legerősebb rakétának. A John F. Kennedy által útjára indított Apollo-program missziói során ezek az óriásrakéták juttatták el a program űrhajóit a Hold térségébe. 1972-ben visszatért az utolsó űrhajó a Holdról, 1977-ben, az Egyesült Államok-beli Virginiában pedig elhunyt Von Braun.

Halála óta még nem indult újabb,

embert szállító űrhajó a Holdra.

Kína átveszi a stafétát

A NASA reményt keltő, ember szállítására is alkalmas Space Shuttle (űrsikló) programja a Columbia űrrepülőgép 2003. február 1-ei katasztrófája visszavetette az emberes űrrepüléseket Amerikában.

Kína 2004-től, a Sencsou-program keretében hajt végre emberes űrrepüléseket.

Japán első pénteken juttatta el a Hold felszínére.

A szonda napelemei egyelőre nem termelnek áramot, amivel tölteni tudnák az akkumulátorait, így az eszköz a leszállás közben keletkezett

adatokat nem képes eljuttatni a Földre.

Kiemelt kép: Az Artemis 1 felszáll a floridai Kennedy Űrközpont 39-B indítóállásáról, fedélzetén az Orion űrhajóval, amely 2022. november 16-án Hold körüli pályára áll. Távolról nézik (Joe Burbank/Orlando Sentinel/Tribune News Service/Getty Images)

Ajánljuk még