Megrázó

Egy ember próbálta megfékezni a lángokat, két társának csak a holttestét találták meg

Videón, ahogy Karikó Katalin és Krausz Ferenc átveszi a Nobel-díjat a svéd királytól

| Szerző: hirado.hu
Átvette a Nobel-díjat Karikó Katalin és Krausz Ferenc. A stockholmi Hangversenyteremben vasárnap délután megrendezett ünnepségen XVI. Károly Gusztáv svéd királytól vehették át a tudományos élet legrangosabb elismerését. Karikó Katalin fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat, Krausz Ferenc pedig fizikai Nobel-díjat kapott. A díjjal járó pénzjutalmat mindkét magyar kutató jótékony célra ajánlotta fel.

A svéd királyi család bevonulásával kezdődött a Nobel-díjátadó gála, amelynek a hagyományok szerint a stockholmi hangversenyterem adott otthont. Ezután vonultak be Mozart zenéjére a 2023-as év díjazottjai, köztük Karikó Katalin és Krausz Ferenc.

Kapcsolódó tartalom

Ünnepi beszédében a Nobel Alapítvány kuratóriumi elnöke, Astrid Söderbergh Widding arról beszélt: Alfred Nobel abban hitt, hogy

a tudomány és az irodalom előre viszi a világot az emberiség javára,

ebben az időszakban pedig különösen fontos az ő optimizmusa.

Nem a sors dönti el a világ fejlődését, mert

nekünk is van arra erők és hatalmunk, hogy befolyásoljuk a sorsunkat és előre lendítsük a világot

– fogalmazott a kuratórium elnöke.

Kapcsolódó tartalom

Eva Olsson professzor beszédében a fizikai Nobel-díjasokat méltatta.

Krausz Ferenc fizikus átveszi a fizikai Nobel-díjat XVI. Károly Gusztáv svéd királytól a 2023-as Nobel-díjak átadási ünnepségén a stockholmi hangversenyteremben 2023. december 10-én.  Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Kiemelte, több évtizedbe telt, amíg eljutott a tudomány az attoszekundumos fizikához, amellyel új folyamatokat indíthatunk el az anyagokban.

Krausz Ferenc átvette a fizikai Nobel-díjat 16. Károly Gusztáv svéd királytól.

Krausz Ferenc Pierre Agostinivel és Anne L’Huillierrel közösen megosztva kapta az elismerést

az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszerekért.

A fiziológia és orvostudomány díjazottjait Gunilla Karlsson Hedestam professzor méltatta. Karikó Katalin és Drew Weissmann kutatásaira utalva azt mondta, a teremben valószínűleg vannak olyanok, akik mRNS védőoltást kaptak a koronavírus ellen. Hozzátette, a felfedezés új korszakot nyitott meg, mert több millió életet sikerült megmenteni, és

fel tudták gyorsítani a vakcinakészítés folyamatát is.

Karikó Katalin biokémikus átveszi az orvosi-élettani Nobel-díjat XVI. Károly Gusztáv svéd királytól a 2023-as Nobel-díjak átadási ünnepségén a stockholmi hangversenyteremben 2023. december 10-én. Fotó:  MTI/Koszticsák Szilárd

Karikó Katalin is átvette a svéd királytól az orvosi Nobel-díjat.

Kapcsolódó tartalom

Csák János kulturális és innovációs miniszter a gála előtt arról beszélt az M1-nek, hogy

Karikó Katalin és Krausz Ferenc Nobel-díja a magyar iskolarendszert is minősíti,

mert mindketten itt szerezték meg felsőfokú végzettségüket.

Kapcsolódó tartalom

„Magyarországon végezték mind a ketten az egyetemet, ez felhívja arra a figyelmet, hogy azt az ökoszisztémát, ami mögötte áll, az általános iskolától a középiskolán, akár a szakképzésen keresztül az egyetemekig és kutatóintézetekig, gondozni kell, és ebben a magyar kormány elkötelezett” – hangsúlyozta Csák János kulturális és innovációs miniszter.

A Nobel-díjjal kategóriánként 11 millió svéd koronányi pénzjutalom jár,

ami több, mint 360 millió forintnak felel meg. A hatalmas összegből rájuk eső részt

mindkét magyar díjazott jótékony célra ajánlja fel:

Karikó Katalin betegségek gyógyítását vizsgáló kezdeményezésekre, Krausz Ferenc pedig az ukrajnai háború által sújtott emberek megsegítésére fordítja.

Több mint 120 éve már, hogy a különböző tudományok legjobbjait Nobel-díjjal ismerik el a világon.

Alfred Nobel, svéd kémikus és feltaláló – a díj alapítója – végrendeletében rendelkezett arról hogy fennmaradó vagyona kamataiból részesedjenek a legjobbak.

Kapcsolódó tartalom

A kezdetek óta 6 kategóriában hirdetnek Nobel díjast – ebből 5 kategóriában svéd bizottságok döntenek a győztesről, míg a Nobel-béke díjat hagyományosan egy norvég testület ítéli oda.

A díjazottak kiválasztása egy rendkívül hosszadalmas folyamat, kategóriánként valamennyire különbözik, de közös a folyamatban, hogy

csaknem egy év a jelölés időszaka.

A mostani díjazottak kiválasztásának folyamata tavaly szeptemberben indult, 3000 embernek – köztük egyetemi tanároknak – küldtek világszerte jelölő nyomtatványokat, amit tavaly év végéig lehetett visszaküldeni.

Kapcsolódó tartalom

Általában 300 jelölt neve merül így fel, a végső szűkített jelöltlistáról pedig hosszú hónapok munkája után különböző szakértői csoportok döntenek, ezt a rövidebb listát terjesztik a döntő bizottságok elé szeptemberben. Októberben jelentik be, kik kapják a díjakat.

A díjátadó mindig december 10-én van, Alfred Nobel halálának évfordulóján.

A díjazottak egy 66 mm átmérőjű arany emlékérmet és egy úgynevezett diplomát, oklevelet kapnak, ami tudományterületenként más színű.

Az elmúlt 122 évben több mint ezren kaptak Nobel-díjat:

köztük személyek és szervezetek egyaránt, és nem egy olyan tudós van, aki kétszer is részesült már ebben az elismerésben.

A mai nappal

már 16 magyar származású díjazottnak örülhetünk, ráadásul mind a hat kategóriában kapott már magyar elismerést.

Karikó Katalin idén orvostudományi Nobel-díjat kapott az mRNS vakcina kifejlesztéséért, Krausz Ferenc pedig fizikai Nobel-díjban részesült.

Mindkét tudós felfedezése mérföldkő lehet az egészségügyben a jövőben.

De lássuk, hogyan jutottak idáig a magyar származású kutatók.

Karikó Katalin biokémikus, miután átvette az orvosi-élettani Nobel-díjat XVI. Károly Gusztáv svéd királytól a 2023-as Nobel-díjak átadási ünnepségén a stockholmi hangversenyteremben 2023. december 10-én. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Kapcsolódó tartalom

Karikó Katalin nevét az egész világ megismerhette a koronavírus-járvány idején. Emberek milliói vesztették életüket a világjárványban. Az első Covid elleni védőoltás azon a technológián alapult, amelyet a magyar biokémikus fedezett fel.

Az mRNS vakcinákkal olyan genetikai információ kerül a szervezetbe, amely megtanítja az immunrendszert az úgynevezett tüskefehérjék lemásolására.

Karikó Katalin 1955. január 17-én született Szolnokon. Kisújszálláson nőtt fel, ahová nagyon sok emlék köti, majd a szegedi József Attila Tudományegyetem biológus szakán diplomázott. Az Egyesült Államokba költözött, ahol 24 éven keresztül a Pennsylvaniai Egyetemen végzett kutatásokat.

Kapcsolódó tartalom

2004-ben jegyeztette be szabadalmát kollégájával, Drew Weissmannal, ezzel pedig

megalapozták az mRNS vakcinák kifejlesztését.

2014-ben lett a BionTech alelnöke, a német biotechnológiai cég a Pfizer gyógyszergyárral közösen készítette el az mRNS alapú koronavírus elleni vakcinákat. Karikó Katalin 2021-ben arról beszélt, milyen nagy szerepe volt pályafutása során a véletlennek.

Kapcsolódó tartalom

„Ha az ember visszafele tekint, akkor látja, hogy mennyi véletlen volt az életében, ami miatt idáig eljutott. Így kerültem az RNS laborba és kezdtem el RNS-eket csinálni, a kollégákkal jó kapcsolatom volt. Ott mindenki szerves kémikus volt én meg biológus, és próbáltunk antivirális anyagot kifejleszteni”– idézte fel Karikó Katalin Nobel-díjas biokémikus.

Karikó Katalin augusztus 20-án a legmagasabb állami elismerést,

a Szent István Rend kitüntetést is átvehette.

A biokémikus többször nyilatkozott arról, hogy mennyire hihetetlen számára az, hogy megkapta a Nobel-díjat.

Kapcsolódó tartalom

A díjátadó gála előtt egy nappal a stockholmi magyar nagykövetségen a családjával együtt vett részt az ő és Krausz Ferenc tiszteletére adott fogadáson, és volt olyan pillanat, amikor nem tudta leplezni az érzelmeit.

Krausz Ferenc fizikus, miután átvette a fizikai Nobel-díjat XVI. Károly Gusztáv svéd királytól a 2023-as Nobel-díjak átadási ünnepségén a stockholmi hangversenyteremben 2023. december 10-én. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

„Sikerült első ízben atomon belül lejátszódó folyamatokba betekintést nyernünk”

– így nyilatkozott 2002-ben Bécsben tudományos munkájáról Krausz Ferenc, aki 21 évvel később az attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereiért megkapta a Nobel-díjat.

Kapcsolódó tartalom

Krausz Ferenc 1962. május 17-én született Móron. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen elméleti fizikusi oklevelet, a Budapesti Műszaki Egyetemen pedig villamosmérnöki oklevelet szerzett 1985-ben. A Bécsi Műszaki Egyetemen lézerfizikából doktorált 1991-ben.

A több évtizedes kutatómunkáját meghatározták a lézerrel kapcsolatos vizsgálatok.

Nobel-díjat érő felfedezésével bizonyos betegségek már korai, gyógyítható szakaszban kimutathatóak.

Módszerének lényege, hogy

az elektronokat fényimpulzusokkal vizsgálják.

Ezek a fényimpulzusok szinte felfoghatatlanul rövidek, a másodperc milliárdod részének a milliárdod része alatt jönnek létre, ezt az időegységet jelenti az attoszekundum.

Kapcsolódó tartalom

Krausz Ferenc hitvallása, hogy

a kutatás a helyes kérdés feltevésével kezdődik.

„Az élet legtöbb területén a legnagyobb kihívás, a legnehezebb és legfontosabb feladat a helyes kérdés feltevése. Ez a tudományos kutatásra hatványozottan igaz. Tehát helyes kérdéseket kell feltennünk, és utána tulajdonképpen az út az már kirajzolódik majdhogynem automatikusan”– magyarázta Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus.

Kapcsolódó tartalom

Krausz Ferenc 2003 óta Németországban él. Számos elismerést kapott eddigi munkájáért, ezek közül az egyik legrangosabb a fizikai Wolf-díj, amelyet 2022-ben vehetett át. Jelenleg

a Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központ tudományos igazgatójaként dolgozik.

A központ működését 2019 óta támogatja a magyar állam: az eső 20 milliárd forintnyi hozzájárulás folytatása is biztosított, a kutatói munka folytatásához nyújtott állami támogatás összege 2030-ig elérheti a 80 milliárd forintot.

Ajánljuk még