Lézerkísérleteket folytatnak az M1 Híradóban bemutatott fővárosi kutatóközpontban. Olyan eszközt is használnak, amelynek egyik fontos elemét, egy speciális tükröt Krausz Ferenc 1993-ban talált fel. Az intézetben dolgozik a híres fizikus egykori tanítványa, Dombi Péter. Azt mondja, mindent kamatoztat, amit megtanult a kutatótól.
„Nagyon inspiráló, nagyon dinamikus ember, és nagyon nagy élmény volt vele dolgozni, a doktoranduszának lenni.
Legutóbb egy hete találkoztunk, a Wigner jubileumi rendezvényünkön tartott egy motiváló előadást. A fiatal kollégák ezt mind megerősítették, hogy megerősítette őket abban, hogy érdemes a kutatói pályán dolgozni” – mondta a Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézet fizikusa.
Kapcsolódó tartalom
Attoszekundumos lézerfizikán alapuló diagnosztikai berendezéseket fejlesztenek a Molekuláris-ujjlenyomat Kutatóközpontban. Az intézmény vezérigazgatója Krausz Ferenc. Kutatásaikat a daganatos, szív- és érrendszeri betegségek korai felfedezésének szentelik. Egyetlen impulzusból képesek olyan információkat szerezni, amelyek segítik a betegségek diagnosztizálását. Tevékenységüket a kormány is támogatja.
„(Krausz) Ferenc egy rendkívüli szárnyaló elme. Mindig nagy víziói vannak, és mindemellett rettenetesen szerény,
tehát nagyon könnyű vele együtt dolgozni ilyen értelemben és mindig feszegeti a határokat, mindig igyekszik tovább és távolabbra eljutni, és mi ebben segítjük őt a hétköznapokban” – magyarázta Vastag László, a Molekuláris-ujjlenyomat Kutatóközpont vezetője.
Kapcsolódó tartalom
A Híradó stábja által felkeresett szegedi kutatóközpontban öt különböző lézertípust adnak bérbe a kutatóknak. A világ minden tájáról érkeznek ide tudósok. Itt dolgozik jelenlegi projektjén Krausz Ferenc is. Az intézmény ügyvezetője azt mondja,
Krausz Ferenc tudományos munkája a jövőben még több sikert fog hozni.
„Mi pontosan arra számítunk, hogy ide fognak érkezni a felhasználók, és az egyébként is megérdemelt Nobel-díját Krausz professzornak még jobban meg fogják alapozni, mert a következő években olyan tudományos áttörésekről olvashatunk majd remélhetőleg, amelyek a mi eszközeinkkel az attoszekundumos fizikára vonatkozó eszközeinkkel születnek” – érvelt Szabó Gábor, ELI-ALPS ügyvezetője.
A BME lézer laboratóriumában kezdte pályáját Krausz Ferenc, a modern lézerfizika úttörője. A Műegyetemen nagyon büszkék a Nobel-díjas kutatóra. Folyamatosan tartják vele a kapcsolatot, amiből azt szeretnék, hogy hosszú távú együttműködés alakuljon ki.
Kapcsolódó tartalom
„Itt végzett kutatást ezen a tanszéken három éven keresztül, itt kezdte a lézerfizikát, fantasztikus, hogy együtt örülhetünk vele a Nobel-díjnak. Ma is van aktív együttműködése Magyarországgal, a mi intézetünkkel is, és az amit ő elért az attoszekundumos lézer, világrekord a legrövidebb lézerimpulzust sikerült neki előállítani” – részletezte Zaránd Gergely, a BME Fizikai Intézetének igazgatója.
Micsoda büszkeség!
– így kezdte Novák Katalin azt a Facebook-bejegyzést, amelyben szívből gratulált Krausz Ferencnek a fizikai Nobel-díjhoz. „És még csak kedd van!” – tette hozzá a köztársasági elnök, utalva arra, hogy a hét első két napjában már két magyar kutató kapta meg a tudományos élet legnagyobb elismerését.
Kapcsolódó tartalom
A miniszterelnök is gratulált a Fejér vármegyéből származó Krausz Ferencnek.
Orbán Viktor a Facebook-oldalán azt írta:
Mórról a világ tetejére.
„Óriási dolog, hogy két magyar díjazott is van. A Nobel-díj-bejelentések első két napján magyar tudósokat ismertek el, Karikó Katalin biokémikus után Krausz Ferenc fizikust is” – nyilatkozta Csák János kulturális is innovációs miniszter az MTI-nek.
Kapcsolódó tartalom
A miniszter azt mondta: Krausz Ferencnek az atomon belüli részecskemozgások mérése terén elért kutatási eredményei azért is rendkívül fontosak, mert bármely tudományterületen használhatók, hiszen egész világunk atomokból áll.
Hozzátette: Krausz Ferenc magyarországi kutatásainak a remények szerint szabadalmi- és termékeredményei egyaránt lesznek.
Kiemelt kép forrása: Krausz Ferenc magyar fizikus a francia Anne L’Huillier-vel és az olasz Pierre Agostinivel megosztva kapta az idei fizikai Nobel-díjat (Fotó: MTI/AP/Matthias Schrader)