A Leopoldina honlapján olvasható méltatás szerint Karikó Katalin jelentősen hozzájárult azokhoz az alapkutatásokhoz, amelyekre a mai mRNS-technológia épül. A magyar-amerikai idegkutató és biokémikus korán felismerte a szintetikusan előállított mRNS-ben rejlő lehetőségeket az immunológiai és onkológiai betegségek terápiájában, valamint a vakcinafejlesztésben. A BioNTech korábbi vezető alelnökeként jelentős szerepet játszott a koronavírus elleni vakcina kifejlesztésében.
Karikó Katalin Halléban, a Leopoldinán tartott szerdai előadásban az mRNS-technológia daganatkezelésekhez szükséges terápiás fehérjék előállításában való alkalmazásával kapcsolatos jelenlegi kutatásairól számolt be.
A Leopoldinát 1652-ben alapították Academia Naturae Curiosorum elnevezéssel, akadémiai rangra I. Lipót császár emelte 1677-ben. A társaság 1670-ben kezdte megjelentetni folyóiratát, amely az egyik legrégebbi tudományos újság. Az akadémia tagja volt – mások mellett – Johann Wolfgang von Goethe, Charles Darwin, Marie Curie, Albert Einstein és Niels Bohr is.
Karikó Katalin április 15-én a „tudomány Oscar-díjának” is nevezett Breakthrough Prize-t vehette át Hollywoodban.
Kiemelt kép: MTI/Balogh Zoltán