Aktuális

Izrael válaszolt a szíriai rakétatámadásokra

A tudósok sem akarták elhinni, mire képes az ártatlan kismadár

| Szerző: hirado.hu
A két, egyébként meglehetősen gyakori új-guineai madárfajt már régóta ismerték, ám azt nem, hogy tolluk mérget tartalmaz.

A Koppenhágai Egyetem szakemberei és pápuai kollégáik olyan madárfajokat fedeztek fel egy új-guineai expedíció során, amelyek tollában a nyílméregbékákból ismert batrakotoxin (BTX) található, és úgy vélik, elképzelhető, hogy további fajokról is kiderülhet hasonló. A madarak esetében egy génváltozás tette lehetővé, hogy mérgezővé váljanak – írja a National Geographic.

E madarak a világ egyik utolsó érintetlen esőerdőjét lakják, ellenállók az idegméreggel szemben, amely a tollazatukban halmozódik fel.

A kutatók kalandos expedíción bukkantak rá a két mérgező fajra, a Pachycephala schlegelii és a Aleadryas rufinucha nevű madarakra. Két évtizede ez az első felfedezés, amelyben egy madárról kiderült a korábban nem ismert mérgező volta.

A BTX igen erős idegméreg, amely a nátriumion-csatornák áthangolása révén súlyos izomgörcsöket okoz, és a madarak e nátriumion-csatornák mutációjának hatására nem válnak saját mérgük áldozatává. A madarak esetében kevésbé végzetes a bennük lévő BTX hatása, mint a nyílméregbékák esetében, de a kutatók szerint így is védő hatása lehet az érintett fajokra.

Kasun Bodawatta, a kutatás vezetője elmesélte, mi vezetett el a felfedezéshez: „Az egyik kutató azt hitte, szomorú vagyok, vagy elegem van az expedícióból, amikor könnyes szemekkel, csöpögő orral találtak rám. Azonban én csak ültem, és tollmintát vettem egy gyümölcsrigótól, a bolygó egyik leginkább mérgező tollú madarától. Egész addig nincs gond, míg csak kiszedik a madarat a befogásukhoz használt hálóból, ám a tollmintavétel, amelyet már zárt helyen hajtanak végre, olyan, mintha hagymát szelnél csak idegméreg jönne a hagymából.

Kapcsolódó tartalom

A pápua őslakosok nem eszik meg ezeket a madarakat, mert mint mondják, égeti a szájukat a húsuk, mint a csili. Knut Jonsson kutató elmondta, hogy voltaképp ez segítette őket a felfedezéshez is, mivel amint egy kicsit is tovább kell kézben tartani a madarat pár pillanatnál, a méreg máris elkezdi kifejteni kellemetlen hatását. Ez alapján úgy vélik, valamiféle riasztó hatása biztosan van a méregnek a madarat elfogyasztani kívánó ragadozók felé is.

A madarak nem maguk állítják elő a méreganyagot, hanem a környezetükből tesznek szert rá, az elfogyasztott élelmük segítségével, pont úgy, ahogy a nyílméregbékák is. A madarak gyomortartalmában találtak már mérgező bogarakat, de egyelőre nem biztos, hogy ez jelenti a méregforrásukat is.

Ajánljuk még