A felfedezést kínai tudósok tették a Csang-o–5 űrszonda segítségével a Holdról 2020-ban hozott kőzetminták vizsgálata alapján.
Az egyes üveggyöngyök mérete száz mikrométer körüli és egyenként 2000 mikrogramm vizet tárolhatnak.
A kutatók a vizsgálatok során megállapították, hogy a Hold lehetséges vízkörforgása erősen függ a naptevékenységektől. Ennek lényege, hogy a napszélben található hidrogénatomok a Hold felszínének kőzeteivel találkoznak, és azok oxigéntartalmú vegyületeivel vizet alkotnak.
A víz a holdi éjszakákon felgyülemlik, majd nappal a napsütés hatására elpárolog, kivéve azt, amit az üveggyöngyök elzárnak.
A rejtélyes képződmények az aszteroidabecsapódások során megolvasztott kőzetcseppekből jönnek létre, kihűlve pedig visszahullanak a felszínre. Évmilliárdok alatt ezek olyan nagy mennyiségben keletkeztek a Holdon, hogy a felszín alatt 12 méter mélységig tárolhatják a vizet, amely pár év alatt felgyülemlik bennük, folyamatosan megújuló, természetes víztároló réteget alkotva.
Huge Amounts of Water on The Moon May Have Just Been Located https://t.co/kKOuu2NDfU pic.twitter.com/KSKrO6sLV6
— Boris Rasonja (@brasonja) March 28, 2023
A felfedezés a jövőre nézve hasznos lehet egy Holdra telepítendő emberi bázis szempontjából, sőt, a tudósok szerint a körforgás hasonlóképpen működhet más légkör nélküli égitesteken is, vagyis gyakorlatilag egy univerzális vízforrást fedeztek fel.
Forrás: Science Alert
A kiemelt kép illusztráció.