Nem emberevő harcsaóriásokra kell gondolni, ennél körmönfontabb a kísérlet, és a nagyüzemi élelmezés kielégítése adta a motivációt – számolt be róla a Businessinsider.com cikkét szemléző Greendex.
2021-ben az Egyesült Államoknban több, mint 100 millió kilogramm élő harcsát termeltek, így ezzel a harcsa teszi ki az amerikai haltenyésztés ötven százalékát. A harcsatenyésztés erőforrás-igényes folyamat, és az összezárt állatok közöl sok egyed elpusztul valamilyen fertőzés következtében. A fiatal példányok negyvenöt százaléka lesz áldozata betegségeknek,és egyre kevésbé reagálnak az antibiotikumokra.
Mesterséges problémára, mesterséges megoldás
Szerencsére Európába ez még nem bevett gyakorlat, hogy a túlzott antibiotikum-problémát génszerkesztéssel oldják meg. De ugyan ez a helyzet a GMO terményekkel. Nem azért van szükség génmódosításra, hogy nagyobb legyen például a kukorica, hanem, hogy rezisztens legyen a felhasznált növényvédő szerek ellen. Tehát egy mesterséges problémát újabb mesterséges módszerrel igyekeznek megoldani.
Kapcsolódó tartalom
Az aligátorok edzett bélrendszerében található egy antimikrobiális baktériumtörzset termelő gén, mely segíti a szervezetet a betegségek elleni küzdelemben. A beültetett aligátorgén segítette ennek a baktériumtörzsnek a kifejlődését, és ezáltal megnőtt a túlélési aránya a zsúfolt helyen tenyésztett harcsáknak.
A kutatók az említett katelicidin gént egy szaporodási hormonhoz adták, így elvileg csökkent a harcsák szaporodási képessége, ami szerintük kizárja a hibrid harcsák általi genetikai szennyeződés hatását a vad harcsákra nézve. Az amerikai tudósok úgy vélik, hogy a felfedezésük segíthet a többi halágazatnak is.
A kiemelt kép forrása: MTI/AP/Dario Ferrari