Kapcsolódó tartalom
A szakértők azonosították a talált anyagokat, és azt is megfejtették, hogyan és milyen sorrendben használhatták az ókori Egyiptomban a halottak mumifikálásához ezeket az anyagokat.
Az Unas egyiptomi fáraó piramisának közelében néhány évvel ezelőtt felfedezett helyiségben mintegy száz kerámiaedényt találtak, amelyek az egyiptomi 26. dinasztia (Kr. e. 664-525) idejéből származnak. Az edények egy részére ráírták, hogy mi található benne, azonban a balzsamozó anyagok egy része rejtély maradt.
Elaborate underground embalming workshop discovered at Saqqara https://t.co/mDQW56CmD4
— Live Science (@LiveScience) February 1, 2023
A Nature című folyóiratban február 1-jén megjelent tanulmányban a kutatók leírták, hogy az edények tartalmát kémiai elemzéssel azonosították. A vizsgálat során a kutatók felfedezték azt is, hogy egyes edényekre balzsamozási utasításokat írtak, mint például „a fejre tenni”, vagy „bekötözni vele”.
Olyan anyagokat sikerül azonosítani, mint a Fülöp-szigeteken őshonos kanárifa (Canarium luzonicum) gyantája, vagy méhviasz.
„Az egyik helyiséget a holttestek tisztítására, a másikat pedig a tárolásra és a tényleges balzsamozásra használták” – mondta Susanne Beck, a németországi Tübingeni Egyetem egyiptológiai tanszékének oktatója.
„Gyakran előfordul, hogy a balzsamozó edények idővel szennyeződnek, de ebben az esetben nem így volt, az edények nagy része jó állapotban maradt” – mondta Philipp Stockhammer, a müncheni Ludwig Maximilian Egyetem archeogenetikai tanszékének professzora, a tanulmány társszerzője.
Kapcsolódó tartalom
Maxime Rageot, a Tübingeni Egyetem régészeti tudományok docense, a tanulmány vezető szerzője elmondta, hogy a műhelyben talált anyagok közül nem mindet a holttestek tartósítására használták, a kutatók olyan anyagokat is találtak, amik a kellemetlen szagokat palástolták el, és a testek balzsamozáshoz való előkészítését szolgálták azáltal, hogy csökkentették a bőrön található nedvességet.
„Lenyűgöző, hogy milyen kémiai ismeretekkel rendelkeztek, hiszen tudták, hogy a csupasz bőrt azonnal veszélyeztetik a mikrobák.
Tudták, hogy milyen anyagok gombaölő hatásúak, és milyen anyagokat lehetett alkalmazni, hogy segítsenek megállítani a baktériumok terjedését a bőrön”
– mondta Philipp Stockhammer.
A kutatócsapat szerint az egyik legmeglepőbb felfedezés az volt, amikor azonosították a trópusokon őshonos gyantát, ez ugyanis azt mutatja, hogy a balzsamozás ipara mozgatórugója volt a kereskedelemnek, az összetevőket gyakran nagy távolságokból szállították Egyiptomba.
Kapcsolódó tartalom
A kiemelt kép illusztráció. (MTI/Kelemen Zoltán Gergely)
Forrás: Live Science