Függővé váltunk. A túl sok képernyőidő már a jóllétünket és az egészségünket fenyegeti, nemcsak az egyén, de a társadalom szintjén is. A techcégek gyakorlatilag „gyarmatosították a valóságunkat”, mindent a szűrőiken, az algoritmusok által elénk tárt tartalmakon keresztül látunk. Épp ezért fontos lenne, hogy amennyire csak lehet, lecsökkentsük azt az időt, amit a közösségi média vég nélküli scrollozásával töltünk.
Életünk harmadát a virtuális térben töltjük
A kutatások azt mutatják, hogy egyre több időt töltünk azzal, hogy bámuljuk a kijelzőket. Persze egyénenként változó, hogy pontosan mennyit. Az átlagot tekintve a fejlett világ lakói már napi átlag 7 óra körül járnak. Ez elképesztően magas szám, nagyjából azt jelenti, hogy életünk harmadát ezzel töltjük.
Ma már az összes okostelefon rendelkezik a képernyőidő figyelésére alkalmas appokkal, de ugyanígy tudjuk követni a laptopok, számítógépek előtt eltöltött időt is. Javaslom, hogy ezen a ponton mindenki nézze meg a sajátját. Érdemes a kategóriákat is végigböngészni, mert bár képernyőidő a térképen való tájékozódás is, mégsem esik egy kategóriába a TikTokkal. A telefonunk végtelenül hasznos eszköz, amíg mi használjuk. A probléma ott kezdődik, amikor a nagy techcégek használják a mobilunkat.
Digitális detox
Ha már látjuk, hogy nagyjából mennyi időnket töltjük a különféle appok bámulásával, máris láthatjuk, hogy szükségünk van-e a digitális detoxra. A digitális detox azt jelenti, hogy korlátozzuk az okostelefonok és egyéb digitális eszközök használatát. Mindez jórészt összefügg a közösségi média használatával is, mely – valljuk be – a képernyőidőnk tetemes részét adja. Hogy ez teljes megvonást vagy limitált idejű használatot jelent-e, már rajtunk áll. Mindenesetre érdemes arra törekedni, hogy legyenek a napunkban időszakok vagy épp tevékenységek, melyek közben nem használjuk az eszközeinket.
Kapcsolódó tartalom
Nagy probléma, hogy a hálószobába is magunkkal visszük a telefont. Este az utolsó, reggel pedig az első dolog, amit látunk, a mobilunk képernyője. Legyenek olyan helyek az otthonunkban, ahol nem használjuk, vagy ahová be sem visszük a telefonunkat. Kezdetben ez lehet a hálószoba, de később akár az egész lakásból száműzhetjük. Jelöljünk ki egy helyet, ahol tároljuk a mobilt, és onnan csak akkor mozdítsuk el, ha feltétlenül szükséges használnunk!
Nem maradunk le semmiről
A mai okostelefonok mindegyikén találunk „Fókusz”, „Ne zavarjanak” vagy hasonló elnevezésű üzemmódot, mely megszűri a beérkező értesítéseket. A személyre szabható funkciók segítségével meghatározhatjuk, mely applikációk zargathatnak, és melyek nem. Emellett az egyes appoknál is kikapcsolhatjuk vagy korlátozhatjuk az értesítéseket. Érdemes használni, hogy az üzenetek vagy más értesítések ne szakítsanak félbe, és ne vonják el a figyelmünket folyamatosan, bármint is csinálunk. Célszerű internetmentes napokat tartani kiiktatni a tévét, telefont, és kimenni a természetbe vagy valódi közös programokban részt venni.
A FOMO (Fear Of Missing Out) egy viszonylag új keletű jelenség. Nagyjából azt az érzést jelenti, amikor rendszeresen nézegetjük a telefonunkat, mert attól félünk, hogy ha nem tesszük, lemaradunk vagy kimaradunk. Ez lehet egy üzenet a chaten, lehet valami világrengető hír vagy bármi más is, a lényeg, hogy az érzés nem engedi, hogy eltávolodjunk a mobilunktól. Érdemes belegondolni, milyen volt a világ az okostelefonok, sőt a mobilok előtt: az emberek ugyanúgy elérték egymást, ha akarták, és a hírek is eljutottak oda, ahova el kellett jutniuk. Így tehát nyilvánvaló, hogy a FOMO is csak egy a virtualitás illúziói közül, épp ezért érdemes helyén kezelni, még ha ez néha nem is oly könnyű.
Kiemelt kép illusztráció (Fotó: MTI/ Czeglédi Zsolt)
Forrás: Greendex