A hőmérséklet folyamatosan emelkedik, a jég fokozatosan zsugorodik, és a világ fagyos helyei sebezhetőek a klímaváltozás folyamatos térnyerésével szemben. A Nature című folyóiratban szerdán közzétett tanulmány Grönland 1000 éves éghajlati történetét rekonstruálja a jégtakaróból fúrással kiemelt jégmagok segítségével – olvasható a Scientific American cikkében.

Grönlandon található a világ legrégebbi jege, amely több száz vagy ezer éve fagyott meg. A jég légbuborékokat és más kémiai anyagokat tartalmaz, amelyek nyomokat szolgáltatnak arról, milyen volt az éghajlat, amikor a víz befagyott. A tudósok össze tudják hasonlítani a régebbi jeget az újabb jégrétegekkel, hogy meghatározzák, hogyan változott a régió éghajlata az idők során.

E tanulmányhoz a kutatók Grönland északi részén fúrtak, a jégtakaró egyik leghidegebb és legmagasabban fekvő régiójában. A jégmagok 2011-ig és 2012-ig terjedő információkat tartalmaznak, amikor is a jégtakaróból kiemelték őket.

Ezek szerint 2001 és 2011 között a hőmérséklet mintegy 1,5 Celsius-fokkal magasabb volt a 20. századi átlagnál. És „kivételes” volt a teljes 1000 éves vizsgálati időszakot tekintve.

A párizsi klímaegyezmény értelmében a nemzetek arra törekednek, hogy a globális felmelegedést jóval 2 Celsius-fok alatt, és ha lehet, 1,5 Celsius-fok alatt tartsák. Ezek globális célok, amelyek az egész világ átlaghőmérsékletére vonatkoznak – egyes helyeken gyorsabban, máshol lassabban fog emelkedni a hőmérséklet.

Az új tanulmány szerint a világ egyik leghidegebb és legjegesebb régiója már elérte ezt a küszöböt. És mire a globális átlag eléri a 1,5 Celsius-fokot – amely egy évtizeden belül bekövetkezhet –, Grönland hőmérséklete valószínűleg még magasabbra fog emelkedni.

Grönlandnak ez a régiója közismerten nagyfokú természetes változékonysággal rendelkezik, ami azt jelenti, hogy a hőmérséklet az évek során felfelé és lefelé ingadozott. Az új tanulmány azonban most az ember okozta felmelegedés evidens jelét fedezte fel, amely egyértelműen kiemelkedik az elmúlt évszázadok természetes ingadozásai közül.

„Bár a globális felmelegedés fényében ez sajnos várható volt, de meglepett minket, hogy ez a különbség mennyire nyilvánvaló” – mondta Maria Hörhold, az Alfred Wegener Intézet, a Helmholtz Sark- és Tengeri Kutatási Központ glaciológusa, a tanulmány vezető szerzője.

A tanulmány azt is megállapítja, hogy az olvadó jég által termelt folyékony víz mennyisége a hőmérséklet emelkedésével párhuzamosan nőtt Grönland északi részén. Az olvadékvízzel kapcsolatos megállapítások egy kicsit bizonytalanabbak, mint a hőmérsékleti eredmények, de a kutatók szerint az olvadás mértéke valószínűleg szintén „példátlan” az elmúlt ezer évben.

Ez nem meglepő a tudósok számára. A kutatók az elmúlt években Grönland-szerte megfigyelték az olvadási események által érintett területek növekedését, beleértve a jégtakaró néhány legmagasabb és leghidegebb régióját is.

2021 augusztusában a kutatók megdöbbenve figyelték meg, hogy a grönlandi Summit kutatóállomáson, a jégtakaró legmagasabb pontján, a feljegyzések szerint először esett eső. Ott olyan hideg van, hogy jellemzően csak hó esik. Az eső egy rekordméretű olvadás közepette esett, amely a kutatók szerint a legkirívóbb ilyen esemény volt, amely az év ilyen késői szakaszában érte a jégtakarót.

Grönlandon az elmúlt években számos más rekordot döntő olvadási esemény is történt, amelyek némelyike olvadást – bár nem esőt – okozott a csúcsállomáson. Ezek közé tartoztak a 2019-es és a 2012-es nagy olvadási események.

A gyakoribb és intenzívebb olvadási események komoly aggodalomra adnak okot Grönlandon. Ezek növelhetik a jégtakaróról az óceánba folyó olvadékvíz mennyiségét, amely megemelheti a globális tengerszintet. Az új eredmények összhangban vannak a grönlandi jégtakaró hosszú távú tendenciáival.

A kiemelt kép illusztráció.