logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Földön kívüli élet után kutattak – váratlan eredményeiről számolt be a NASA

| Szerző: hirado.hu
A NASA új tanulmánya megcáfolt egy 2020-as értekezést, amely azt állította, hogy a Vénusz légkörében a földön kívüli élet potenciális biomarkerét, a foszfin nevű vegyi anyagot találták, ami arra utalhat, hogy a bolygón földön kívüli élet van.

2020-ban egy kutatócsoport bejelentette, hogy a 2015 óta a Vénusz körül keringő japán űrügynökség Akatsuki űrszondája által gyűjtött adatok alapján foszfint – a foszfin szerves anyagok bomlásakor kerül a légkörbe – találtak a Vénusz légkörében – tájékoztat oldalán a Live Science.

A vegyi anyag állítólagos kimutatása a Vénusz légkörében olyan elméleteket váltott ki, amelyek szerint földön kívüli élet lehet jelen a bolygón. Az észlelést utólag megerősítették azok az adatok, amelyeket a NASA Pioneer 13 szondája gyűjtött a Vénusz 1978-as látogatása során. A csillagászati közösség azonban továbbra is szkeptikus maradt az eredményekkel kapcsolatban.

A Geophysical Research Letters című folyóiratban október 21-én megjelent új tanulmányban a kutatók SOFIA – a NASA és a német űrügynökség által közösen üzemeltetett Boeing 747SP széles törzsű repülőgép módosított változata volt, amely egy infravörös távcsövet hordozott – segítségével pásztázták a Vénusz légkörét.

A vizsgálat során a kutatók megállapították, hogy rendkívül valószínűtlen a foszfin létezése a Vénusz légkörében, és még ha létezne is, a vegyi anyag nem lehet jelen 0,8 rész/milliárdnál nagyobb koncentrációban, ami túl alacsony ahhoz, hogy földön kívüli élet hozza létre.

A SOFIA, amelyet nemrégiben nyugdíjaztak, a Föld sztratoszférájában cirkált, így a Föld légkörében lévő vegyi anyagok okozta nagyobb zavarás nélkül pillanthatott be a Naprendszer más bolygóinak légkörébe.

A kutatóknak több hónapba telt, mire sikerült bepillantaniuk a Vénusz légkörébe, mivel a SOFIA csak korlátozott lehetőséget adott a csapatnak arra, hogy a bolygóra fókuszáljon. A Vénusz légkörébe való belátáshoz a SOFIA-t napnyugta előtt 30 perccel kellett aktiválni, hogy elkerüljék a napfényt, emellett a Vénusz pontosan a Földhöz igazodjon.

Kapcsolódó tartalom

Az új tanulmány nem az első, ami a Vénusz légkörét vizsgálta, több kutatás is megpróbálta megismételni a 2020-as tanulmány eredményeit, de nem jártak sikerrel. Az új eredmény a SOFIA által gyűjtött hatalmas adatmennyiségnek köszönhetően az egyik legmeghatározóbb kutatási eredmény.

A tanulmány szerint ha vannak foszfin nyomokban a Vénuszon, akkor azok valószínűleg villámcsapásokból vagy vulkáni tevékenységből származnak.

A Vénuszt régóta az egyik legvalószínűbb helynek tartják a Naprendszeren belüli földönkívüli élet befogadására, mivel mérete hasonló a Földéhez, és a Nap lakhatósági zónájában helyezkedik el. A legújabb kutatások azonban azt sugallják, hogy nem biztos, hogy alkalmas idegen életformák számára.

Egy tavaly végzett kutatás megállapította, hogy a Vénusz légkörében található felhőkben szinte egyáltalán nincs vízgőz, ami azt jelenti, hogy a bolygó felszíne valószínűleg túl száraz ahhoz, hogy még a szárazsággal szemben ellenálló mikrobák is megéljenek rajta.

Kapcsolódó tartalom

Kiemelt kép: Az ALMA űrtávcső segítségével készült kép a Vénusz bolygóról (Fotó: MTI/EPA/European Southern Observatory/ESO/M. Kornmesser & NASA/JPL/Caltech)

Ajánljuk még