A Sinkanszen (balról jobbra) 700-as, 300-as és 0-s sorozatú motorvonatai (Fotó: wikipedia.org)

Japán 1964. október 18-án, a tokiói olimpiai játékok előtt nyitotta meg a Tokió–Oszaka közötti 515 kilométer hosszú, normál nyomtávolságú, nagy sebességű Tókaidó Sinkanszen vonalát, ami elindította a nagy sebességű közlekedés világméretű fellendülését, valamint új lendületet adott a vasúti iparnak. A Tokió–Oszaka vasútvonal akkor egymilliárd dollárba került.

A Sinkanszen egy nagy sebességű vasúthálózat Japánban, amelyet a Japan Railways Group, az ország legnagyobb vasúttársasága üzemeltet. Mióta 1964. október 18-án megnyitották az első vonalat, a Tókaidó Sinkanszent (Tokió és Oszaka között), a hálózatot a legtöbb honsúi és kjúsúi nagyvárosra kiterjesztették, maximum 300 kilométer/órás sebességgel, valamint földrengés- és tájfunbiztos vonatokkal.

A tesztek során a vonatok sebessége a hagyományos vasúti kocsiknál 443 kilométer/óra, a mágnesvasút vasúti kocsijainál pedig 580 kilométer/óra volt.

Japán a második világháborúban súlyos károkat szenvedett. A háború után az újjáépítés itt is azonnal megindult, és néhány évtized alatt a gazdaság is teljesen helyreállt. Az ország felemelkedéséhez szükség volt egy világméretű reklámra is, mellyel bemutatkozhattak ismét a világ színe előtt. Ehhez többek között a fővárosban tartott olimpiai játékokat kívánták felhasználni.

1964-re a kormány eltökélt szándéka volt, hogy megmutatják a világnak, mire képesek a japánok húsz évvel a világháború pusztítása után. Az olimpiához kapcsolódóan szükségessé vált az infrastruktúra fejlesztése is.

58 years ago today, the legendary Tokaido Shinkansen began service!
The year 2022 actually marks the 150th Anniversary of Japan’s first railway line, so we will be making a series of commemorative posts. Stay tuned and let us know your favorite pieces of Japanese rail history! pic.twitter.com/covvFq8fc6

— Japan Embassy DC🌸 (@JapanEmbDC) October 1, 2022

Japánban történelmi és földrajzi okokból a vasútvonalak keskeny nyomtávolsággal épültek ki. Az 1067 milliméteres nyomtáv komolyan korlátozta a sebesség emelését és a kapacitás növelését. Az ország két legnagyobb városa, Tokió és Oszaka közé tervezett új vasútvonalat már normál nyomtávolsággal és 25 kV-os 60 Hz-es áramrendszerrel tervezték. Emiatt az új vasútvonal sehol sem csatlakozott a meglévő hálózathoz, így a régi állomások helyett is újakat kellett építeni vagy a meglévőket további vágányokkal kibővíteni.

Azzal, hogy minden korábbi korláttól mentesültek a tervezők, sokkal több lehetőség nyílt meg előttük, hiszen semmiféle régi szabványt vagy rendszert nem kellett figyelembe venni, így a sebességet is bátrabban emelhették egészen 200 kilométer/óráig.

Az új vasútvonal a Sinkanszen nevet kapta, mely magyarra fordítva egyszerűen így hangzik: Új fővonal.

A napi utasszám 1964-ben a vonalon 61 ezer fő volt, ez a szám 2012-re napi 391 ezer főre nőtt. Japánban rengetegen dolgoznak a nagyvárosokban, miközben a városon kívül laknak. Az ingázók naponta akár több száz kilométert is utaznak a munkahelyük és az otthonuk között. A megállók átlagos távolsága 60–80 kilométer, a gyorsabb vonatok csak a fontosabb városokban állnak meg.

A Sinkanszen vasútvonal hálózata (Fotó: Wikipedia.org)

Az új vonattal óránként 210 kilométeres sebességgel két és fél óra alatt el lehetett jutni Tokióból Oszakába. A sebesvonat megkönnyítette az üzletemberek utazásait és könnyen megközelíthetővé tette az idegenforgalmi nevezetességeket, köztük az egykori fővárost, az Oszaka közelében fekvő Kiotót.